Századok – 1901
Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - II. közl. 116
ÁLDÁSY ANTAL. ZSIGMOND KIRÁLY STB. 117 az az utasítás, hogy Donato, lia azt látná, hogy a császár Dalrnáczia átengedésébe belemenni nem akar, miután az a király czíméhez tartozik, a mennyiben Dalrnáczia királyának neveztetik, ejtse el ezt s a 60,000 aranyra ne terjeszkedjék ki, hanem menjen át a fegyverszünet kérdéséi-e.1) Erre nézve az utasításnak ö-ik pontja megegyezik azzal, a mit a november 9-iki utasítás 4-ik pontja mond, a melyet fentebb idéztünk, azon hozzáadással, hogy a szóban levő 50,000 arany a birodalmi és dalmát területekre vonatkozik, a lefizetés határideje pedig a november 9-én kimondott időszakokban történnék. Hozzáteszi azonban e ponthoz a januári utasítás azt, hogy Donato a tanácsot úgy informálta, hogy Zsigmond a Donatoval folytatott tárgyalások folyamán oda nyilatkozott, hogy a birodalmi területekről ő tetszése szerint rendelkezhetik, de ezekre nézve kívánja, hogy előbb Brunoro della Scala elégíttessék ki. A követek erre nézve utasítást nyertek, bírják rá Zsigmondot, hogy e követeléstől álljon el, ha azonban ragaszkodik hozzá, akkor Brunoro számára a köztársaság részéről évi 500—1000 aranyat Ígérhetnek meg.2 ) A következő 9—12. pontok újra megegyeznek a novemberi utasítás 5—6. és 9—10. pontjaival, továbbá nagyjából egyezik a 13-ik pont a 11-ikkel, mely Brunoro della Scala-ra vonatkozik, azzal a külömbséggel, hogy az ott kilátásba helyezett aranyszövet helyett 500 arany honoráriumot ígérnek neki közbenjárásáért. Megtoldják ezt azzal, hogy Battista Cigala részére, ha az alkudozásokban részt venne, hasonló összeg helyeztetik kilátásba. Brunoro della Scala azonkívül még egy vég aranyszövetet is kapott, úgyszintén a királyi kanczellár. Schlick Gáspár is, a miből látjuk, hogy Velencze ezúttal elég bőkezűleg viselkedett.3) A 14—17. pontok a pápai követekre vonatkoznak. Ε követek a tarentoi és cerviai püspökök voltak, kik Velenezén keresztül utaztak Baselbe. Ε követek az utasítás szerint a pápa részéről a zsinathoz való hozzájárulás kijelentésével voltak megbízva s ily értelmű bullákat vittek magukkal. Andrea Donato, midőn Rómából visszaindult, a mint tudjuk, szintén ily értelmű pápai iratokat vitt magával. Épen ezért meglepő az utasításnak az a pontja, mely Donatonak szigorúan meghagyja, hogy a nála lévő kedvezőtlen tartalmú bullákat tartsa magánál és semmi esetre se mutassa elő, hacsak a >) U. o. 7. §. 2) U. o. 8. §. — Zsigmond, úgy látszik, Brunorot valamely területtel akarta recompensálni. 3) IT. ο. 22. §.
