Századok – 1901
Értekezések - PÓR ANTAL: István úr árvája - I. közl. 97
PÓR ANTAL. neki is, Nagy Lajos királynak is, meg számos magyar egyházi és világi főúrnak igen jóakaró és udvarias leveleket, melyekben a legmelegebben ajánlotta, hogy Erzsébetet, István herczeg árváját, ki immár közeledik a házasságra érett korhoz, adják feleségül Károly franczia király öcscséhez. a később Merész-nek nevezett II. Fülöp burgundi herczeghez. Ékes szavakkal magasztalta Fülöp fényes származását, virágzó korát, előkelő atyafiságát, gazdagságát, hatalmát, eszét, vitézségét, kedves és szeretetreméltó egyéb tulajdonságait. Meg van győződve róla, hogy a magyar királyi ház igen megszeretné, tisztelni és nagyra becsülni fogná a vele egy nemzetségből származó ifjat, kit Isten kiild a végre, hogy a meglazult rokonsági köteléket sógorsági kapocscsal fűzze egybe s újra összekösse Francziaországot Magyarországgal mindenel· örömére, a kereszténység örvendezésére, a magyar királyi trón díszére, dicsőségére. Mintegy húsz évvel később nem a pápai udvarból és talán közvetve Francziaországból, hanem Magyarországból a királyi udvarból indult ki hasonló terv, de akkor elkéstek vele; most pedig talán merő duzzogásból kellő figyelemre nem méltatták. Pedig, hogy nálunk is voltak már akkor szószólói ez eszmének, hozzávethető a névsorból, melyet a rendesen jól értesült pápai udvar állított össze a hazafiak közül, milyenekűl ismerték Kont Miklós nádort, Laczkti Dénes erdélyi vajdát, Hédervári Miklós királyi ajtónállót, Bebek István országbírót, (iéleti János tárnokmestert és Szécsi Miklós dalmát és horvát bánt, a főpapokat nem említvén, kiknek Íratott a pápa, hogy pártolják a király és királyné tanácsában az ő házassági tervét, melyet Magyarország tisztességére és hasznára ajánlott.1 ) tokkal gyámolítani még nem tudom. De ha tekintem, hogy Nagy Lajos elsőszülött leányát Katalint franczia királyi herczegnek szánta, hogy Durazzoi Károlyt, kit Magyarországba hozatott, itt neveltetett, Szlavónia herczegévé tett, egy darabig szinte utódjának tekintett, a miért a Horváthy-féle forradalom czélja is az volt, hogy Károlyt az ország trónjára emelje, míg Máriát, miután már Zsigmond jegyese volt, egy franczia királyi herczegnek ajánlották föl, hogy végre Zsigmond ellen Anjou László köré hatalmas párt alakult : nem tartom túlmerésznek föltevésemet. Lehet, ha az anjoukori okiratok és egyéb kútfők mindinkább napvilágra kerülnek, e kérdésben is világosabban fogunk látni. *) Theiner : Monum. Hung. II. 71.
