Századok – 1901
Értekezések - CZOBOR BÉLA: Egyházi szerelvények Szent István király korában 1009
1010 CZOIíOR BÉLA. lenül benne foglaltatik az első felszerelés is, melylyel még Gejza fejedelem és fia Szent István gazdagították a monostor kincstárát. Erre vall az ötvösművek és egyházi öltönyök meglepő nagy száma, a szerelvényeknek itt-ott egy elejtett szóval kiemelt belső és művészi értéke. A leltári adatokat szószerint közöljük és mfítörténeti jegyzetekkel kisérjük, helyenként kiemelve a templomi kincstárainkban netán ma is létező hasonló műtárgyakat, a minők azonban, a háborús évszázadok viharai miatt, vajmi csekély számban maradtak reánk. Már első templomaink könnyen tüzet fogó famennyezetes tetőszerkezetei magokban rejtették a veszedelmet, mely az egyházi szerelvényeket fenyegette. Sokszor olvassuk a XIY. századig, hogy templomaink - köztük a székesfehérvári és esztergomi bazilikák — ismételten leégtek, szerelvényeik elpusztultak. Néha felsorolva találjuk okleveleinkben a tűz által megemésztett egyházi szerelvényeket is. így pl. IV. László királyunknak ] 276-ban kelt oklevele szerint a veszprémi székes egyház leégése alkalmával tizenöt arany kehely, mely drágakövekkel és gemmákkal volt ékítve s 60 arany márkát nyomott, pusztult el; a megolvadt ezüst kelyhek számát hiiszra teszi ugyanezen oklevél.1) Zsigmond királyunk 1406 évi október hó 19-én, Lukács evangelista napján kelt oklevelében meg arról értesít, hog}* »ante annos quosdam elapsos« a váradi székes egyház sekrestyéjében, melyben Szent László ereklyéivel az összes kincsek, arany, ezüst keresztek, kelyhek, ereklyetartók, könyvek, képek, gemmák, egyházi szerelvények, öltönyök stb. őriztettek, vagy a szertárban, a feledékenységből égve hagyott gyertya tüzet támasztott s minden oda égett a káptalan összes okleveleivel, privilégiumaival együtt.2) A mit megkímélt a tűz, elpusztította az ellenség. A XIII. század derekán a mongol hadak, majd a XIV. századi belháborúk, később a törökök s a XVI—XIX. *) Fejér : Cod. Diplom. Tom. VII. vol. 2. 46. 1. »Quindecim calices de auro, ornati gemmis et lapidibus pretiosis, sexaginta. marcas auri continentes ; viginti calices argentei.« a) U. o. Tom. X. vol. 4. 522—523. 1,