Századok – 1901

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Hol bővítették ki a Hartvik-legendát először és másodszor? 991

ftOL BŐVÍTETTÉK KI A IIARTVIK-LEGEKDÁT ? 1001 e felkiáltást más írta, nem Hartvik, ő mégis megdicséri az előbbi leírás szerzőjét? Csakis olyan ember, a kinek életsora a boldogságos szűz székesfehérvári egyházával össze volt forrva, a ki ez egyház ügyét a maga ügyének tartotta, — a székesfehérvári egyház valamelyik papja. Kétségtelenné teszi végre az is, hogy a betoldásban a székesfehérvári egyháznak és káptalanának kiváltságai oly részletesen vannak fölsorolva, bogy azt más, mint a káptalannak belső embere nem tudhatta, és így a betoldást más nem is írhatta. — A kiváltságok ezek voltak : «j Az egyház és papjai fölött egy püspök sem bír hatalommal. β) Papjai csak az érseknek nagy zsinatjára s csak hitágazati oktatás végett (nem joghatósági ügyekben) kötelesek megjelenni. γ) A szent olajokat ez egyházban bármely püspök szentelheti. S) Szent misét ez egyházban csak az a püspök mondhat, a kit a király arra kijelöl vagy a prépost fölkér. ε) Az egyház népe a tizedet nem a püspöknek, hanem a székesfehérvári káptalannak fizeti. A ki ily pontosan ír jogokról és kiváltságokról, az vagy jól tudja a dolgot, vagy vakmerően hazudik. Ez utóbbi, mindenesetre becstelenítő, ámbár lehetséges föltevés ellen azonban a bővítőt ma már megvédelmezhetjük. Régóta ismeretes a székesfehérvári egyház kiváltságainak foglalata IT. Eugén pápa 1432-iki leveléből.1) Nem régiben V. Márton pápa 1427 jun. 26-án kelt bullájából a veszprémi püspökség római Oklevéltára is közzétette. De mindez még nem nyújtott teljes bizonyosságot, hogy a foglalat valóban a XII-ik századbeli állapotot tükrözteti vissza, mert a XTT-ik századtól 1427-ig két teljes századnál is több idő folyt le. — Szerencsére néhány év előtt a bécsi cs. és k. udvari könyvtár egyik kéziratában rábukkantam a székesfehérvári egyháznak ') Ίkeiner : Mon. Hung. II. 212. —Y. ö. Németh Ambrus : A székesfehérvári kiváltságos prépostság és az esztergomi érsekség. Századok, 1901. 547.