Századok – 1901
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Hol bővítették ki a Hartvik-legendát először és másodszor? 991
1(144 KARÁCSONYI JÁNOS. Hartvik művét és kiírja azon részleteket is, melyekkel Hartvik eredeti műve, a nagy legenda bővítve van, de a kis legendából egy árva szót sem vesz át. Világos tebát, hogy a magyar-lengyel krónika szerkesztője vagy inkább összetákolója előtt nem a pesti codexbeli vagy a magyaros bővített legenda állott, hanem olyan, a nagy legendánál (Hartvik eredeti művénél) bővebb legenda, melybe a kis legenda még nem volt beleolvasztva. A magyar-lengyel krónika Szent István halálának elbeszélése után mellőzi Hartvik először bővített művének kivonatolását, s hogy az 1038—1083-ig terjedő időközt szó nélkül ne hagyja, beszél borzalmas dolgokat soha nem létezett királyokról és meg nem történt koronázásokról, de Hartvik bővített művére, nevezetesen Szent István szentté avatására többé nem tér vissza. Pótolja ezen hiányt az a Vita sancti Stephan! regis Ungarie, melyet nem régiben dr. Ketrzynski Vojciech lengyel tudós fedezett föl és tett közzé.1) Ezen életrajz a zsolozsma (papi imádság) számára, templomban való felolvasásra készült. Nem egyezik tehát tökéletesen a magyar-lengyel krónikával, kihagyja a hitbuzgalmi (asketikus) szempontból fölösleges politikai részleteket, de fölveszi mint czéljára nagyon alkalmatosai — és pedig ismét Hartvik művének első kibővítéséből — Szent István szentté avatását az akkor történt csodákkal együtt. Ez által aztán módot nyújt arra, hogy Hartvik művének (a nagy legendának) első kibővítését jobban megismerhessük. Ezek szerint mármost ily sorban következnek egymásután Szent István életrajzai : a) a kis legenda, ' b) Hartvik eredeti műve (a nagy legenda), c) Hartvik művének első kibővítése, d) a pesti codex bővítése, ej a magyaros Hartvik-legenda. Lássuk, mely részletek és adatok tartoznak az első bővítéshez és melyek a pesti codex bővítéséhez? Csak az. új rész-') 0 kronice wengiersko-polskiej. Krakkó, 1897. 11—19.