Századok – 1900

Tárcza - Majláth Béla (Nekrolog) 364

TÁRCZA. II. Roman — ki halálakor csak 25 éves volt, s így patriarchának való fia nem is lehetett — nevezte ki patriarchává 959—963 közt, mint Karácsonyi János véli ; nem lehet tehát vele mondani : »Ezzel szétszakadt a történeti mese (a görög térítés) első és legfőbb gyökérszála. A hírhedt Hierotheus püspök alakja ködként szét oszlik, s nem akadályozza többé a tiszta látást.« (id. h. 310. 1.) Hogy a czikk még Schwartz Godofrédet vagyis »a római pápát gyűlölő protestáns tudóst« a XVII-ik századba helyezi a XVIII-ik század helyett : bizonyára csak sajtóhiba. P. Gv MAJLÁTH BÉLA t 1900. márcz. 23. Szerény de érdemes tudós, tisztes, munkás férfiú elhunytáról kell szomorú hírt adnunk olvasóinknak, midőn társulatunk egyik legrégibb s legbuzgóbb tagjának, Majláth Béla igazgató választmányi társunknak, a mult márczius-hó 23-án. hatvankilencz éves korában bekövetkezett gyászos halálát jelentjük. Hosszas betegség vetett véget sokszor megpróbáltatásoktól terhes, de mindenkor a híven teljesített kötelesség tudatával hordozott életének. Született Andrásfalván, 1831 junius 18-án; az 1848/49-iki szabadságharczot a pesti 13-ik honvédzászlóalyban harczolta végig s a honvédségnél hadnagyi rangot nyert; 1861-ben Liptó vármegye főjegyzője lőn, de e tisztéről a provisorium alatt lemondott ; 1867-ben újra főjegyzővé, 1875-ben pedig a vármegye alispánjává választották. A vármegyétől azonban nemsokára megválva, 1879-ben a M. Nemzeti Muzeumban a Széchenyi országos könyvtár őrévé neveztetett ki, mely díszes állásban 1894-ig maradt, mikor végre nyugalomba lépett. Mint gyűjtő és kutató, mint forrás-kiadó és feldolgozó, különösen Liptó vármegye helytörténete s a genealógiai tanulmányok terén, egyaránt hasznos munkásságot fejtett ki. Ε munkásságát méltányolta a M. Tudományos Akadémia, midőn 1880 évi nagy-gyűlése alkalmával levelező tagjai sorába iktatta. Még Budapestre költözése előtt (1877-ben) jelent meg egy nagyobb monographikus munkája : Liptó vármegye őstermelése ; később (1892-ben) egy másik: Liptó vármegye törzsökös családai. Becsesebb forrás-kiadások tőle : A szönyi béke Okmánytára (1885) és Széchenyi István gróf levelei (1—3. köt. 1889 — 1891). Társulatunk kiadásában (Magyar Történeti Életrajzok, 1889. Y-ik évf.) tette közzé Maylád István életrajzát ; azonkívül a Századok, a Magyar Könyvszemle, a Turul s más szakfolyóiratok hasábjain