Századok – 1900

Tárcza - Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családjai 82

82 TÁRCZA. kettéoszlásáig. A római történelem roppant irodalma bő segédforrásokat nyújthatott a szerzőnek, de főleg Mommsen és Merival művei azok, melyeket munkája megírásánál haszonnal forgatott ; ezek mellett kiemeli még Schvarcz Gyula egyetemi tanárnak »Die römische Massenherrschaft« czímű — sajnos, németül kiadott — könyvét (Lipcse, 1899), mely a köztársaság korát állampolitikai szempontból tárgyalja nagy készültséggel. A szerző, bár a kutatás Kóma történetének első öt századára vonatkozólag csak negatív eredményekre jutott, nem mellőzi a mesés hagyományokat, mondákat sem. hanem igyekszik történeti szempontból értékesíteni azokat. Legbővebben azzal a korszakkal foglalkozik, melyben a köztársaság bukása folyt le. Igen hasznos, munkát végzett, midőn a kötet végén található időmutató táblázatot összeállította, melynek még az az érdeme is van, hogy először közli irodalmunkban a köztársasági korszak consulainak névsorát. — A KALOCSAI ÉRSEKSÉG A RENAISSANCE-KORBAN. A vatikáni levéltárban a kalocsai főegyházmegye renaissance-kori történetére vonatkozólag tett kutatások eredményét veszszük a fönti czím alatt megjelent munkában, melyet némely hazai levéltárak s különösen az Országos Levéltár adataival is kiegészítve, Császka György kalocsai érsek támogatásával, Erdujhelyi Menyhért társunk bocsátott közre. A csinos kiállítású, negyedrét alakú könyv Buondelmonte Jánostól Tomori Pálig, tehát 1424-től 1526-ig adja: először az érsekek élettörténetét, méltatva mindegyiknek politikai, diplomácziai vagy hadvezéri szereplését, főleg azonban az egyházkormányzat terén kifejtett főpásztori tevékenységüket ; másodszor a káptalanok (kalocsai, bácsi, titeli káptalan) és a szentszékek, harmadszor a kolostorok, u. m. apátságok, prépostságok és egyéb szerzetes házak történetét ; negyedszer a kulturális intézetek ismertetését ; ötödször betűrendben az érseki megye területén a mohácsi vész előtt fennállott plébániák rövid helyrajzi fölsorolását. Az egész munkát a dioecesis 1526-ban bekövetkezett pusztulásának — a mi a magyarság pusztulása vqlt — leírása zárja be. — TEMES VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Most vettük második kötetét Lendvai Miklós tollából s a Délmagyarországi történelmi és régészeti Muzeum-társulat bőkezűségéből annak a nagy családtörténeti munkának, mely Temes vármegye nemes családai leszármazásával, birtokviszonyaival, szereplésével foglalkozik. A szerző a két kötet megjelenése közt eltölt három esztendőt az anyag nagyságával és sokaságával s annak fáradságos összegyűjtésével indokolja. Elfogadható indokolás, mert az ilyen késedelem a munkának csak hasznára és előnyére válik. Temes vármegye egyike az ország legnagyobb vármegyéinek ; természetes, hogy nemes családainak száma se lehet kicsi. Nem oly nagy ugyan az a szám,