Századok – 1900

Tárcza - Wertner Mór: A Koriatovicsokról 659

TÁRCZA. A KOEIATOVICSOKRÓL. Azon kimerítő értekezések után, melyek a Koriatovicsokra vonatkozólag már eddig megjelentek, azt hiketnők. hogy ezen Litvániából hozzánk szakadt fejedelmi család nemzedékrendjére nézve több kutatni valónk nincs és hogy a Századok legutóbbi junius-havi füzetében (517. 1.) közölt genealógiai tábla a rendelkezésünkre álló anyagot teljesen felhasználta. De nem így áll ÍI dolog, mert Koriatovics Tódor herczeg élete és családja történetéhez még némely pótló és kiegészítő adatokkal járulhatunk hozzá. Mindenekelőtt legyen egy Tódor herczeg életére vonatkozó, eddig ki nem emelt érdekes mozzanat felemlítve : Károlyi Lászlónak kellett volna bizonyos peres ügyben 1410 okt. 6-án Garai Miklós nádor előtt megjelennie ; ugyanazon évi nov. 9-én kijelenti azonban a nádor, hogy Károlyi László az ö urával, Tódor lierczeggel együtt Oroszországban tartózkodik, miért is a herczegnek hozzá intézett kérelmére az ügy tárgyalását jan. 13-ára halasztja.1) Zsatkovics Kálmán közleményében (Századok, 1900. 515. 1.) olvassuk, hogy »Tódor herczeg 1413-ban, vagy legkésőbb 1414 elején halt el. mert Zsigmond királynak egy 1414 évi rendelete már úgy emlékezik meg róla, mint néhairól.« Ezzel szemben a következő adatot találjuk: Zsigmond király 1414 okt. 4-én rendeli. hogy Salánki Györgynek Tódor podoliai herczeg elleni peres ügye decz. 7-ére halasztassék. A kitűzött határnapon, midőn a salánki birtok határjárását kellett volna eszközölni. Salánki György megjelent ugyan, Tódor herczeg azonban sem személyesen meg nem jelent, sem emberét oda nem küldötte, mire Salánki György a mondott napon a leleszi konvent előtt a neki megítélt esküt százötvenharmad magával letévén, erről a konvent decz. 11-én oklevelet állított ki. melynek értelmében tehát Tódol· herczeg 1414 végén is még életben volt.2

) Azon határozottan kimondott állítással szemben, hogy Tódor csak egy árvát hagyott maga után, azt találjuk, hogy midőn a Gutkeled nemzetségbeli Várdai Mihály és testvérei Bereg megyében fekvő kervai birtokukat visszafoglalni akarták, néhai Tódor podoliai herczeg és beregi főispán özvegyének, valamint Anna és Mária nevű leányainak nevében, a dédai bíró 1418 április 2-án ellentmondott, mire a leleszi konvent ugyanazon napon az özvegyet és két leányát máj. 1-ére a király elé idéztette.3

) Mindkét leány akkor még hajadon. j A mit Tódor leányáról Annáról eddig tudtunk, abban leli >) Károlyi Okit. I. 562. 1. ή Károlyi Okit. II. 12-Iß. 11. Zichy Okmt. VI. 489. 1. 42* V