Századok – 1900

Tárcza - Ortvay Tivadar: Szent László régi kőszobra Pozsonyban 828

τ Á β e ζ a. SZENT LÁSZLÓ RÉGI KŐSZOBRA POZSONYBAN. A pozsonyi városház azon részében, a bol a városi levéltár van elhelyezve, két rácsozott ablak között egy kőből faragott férfialak látható angyalfejes consolon. Az alak hajadon fejű, szakállas arczú, hosszú redős öltözetű. Jobb karja hiányzik, balkeze is letörött, de a test törzséhez tapadó czímer — Magyarország czimere — mutatja, hogy az alak balkeze eredetileg e czímert vagy pajzsot tartotta. Inkább műmesteri, mint művészi alkotás. A kik Pozsony történeti múltjával foglalkoztak, azok közül senki sem tudott e szobor jelentőségéről bizonyosat mondani. Legújabban Király János, Pozsony város középkori jogáról szóló jeles munkájában, e szobrot, melyre őt Batka János városi levéltárnok figyelmeztette, Moland-szobor-nak tartja. »A pozsonyi városházán, — írja — mely a XIV. század legelső évtizedében már bizonyos, hogy fennállott, de lehet, hogy még sokkal előbb is, látható egy szobor. A főtérre néző arczvonala a háznak meg van szakítva egy tűzfallal, mely egy külön keskeny épületnek (a mai levéltár is ebben van) képezi egyik falát. Ennek a külön épületnek — mely azonban kívülről mint ilyen alig különböztethető meg — két ablaka között — a levéltár ablakai ezek — látható egy befalazott szobor. Homokkőből van faragva. Ezt szent Roland szobrának tartom.«1) A jeles tudóst ez állításában más érv nem vezette, mint az a körülmény, hogy Bártfán is van a városházán Roland-szobor, úgyszintén Nagy-Szebenben is.2

) Tudjuk, hogy Németországban ugyancsak gyakoriak a városházakon, illetőleg a városházi tereken a Roland-szobrok.3

) Es így nagyon valószínűnek kellett lenni !) Pozsony város joga a középkorban. Budapest, 1894. 204. 1. 2) Wenzel : Magyarország városai és városjogai, 42. 1. 3) Be'ringtiier : Die Kolande Deutschlands. Berlin, 1890.