Századok – 1900

Történeti irodalom - Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családai II. köt. Ism. I. J. 161

164 TÖRTÉNETI IRODALOM· szerezték 1693 jun. 8-án, s a nemességszerzők közt csakis egynek, Bertalannak a nevéhez íratott az »alias Böjtös« megkülönböztetés. A Dlohuluczky családról helyesen jegyzi meg a szerző, hogy nevét különbözőkép írja. Magam láttam Liptó vármegyének egy 1771 évi nemesi bizonyítványát, mely Dluholuczky néven nevezi a családot. így írta magát Dluholuczky Lipót bihari eskiitt is. Pedig a helyes alak : Dlholnczky. így neveztetnek György és Bálint, Rudolf királynak abban az 1578-ban kelt adománylevelében, melylyel a Kiszely, Detrich, Luby és Andreánszky családokkal közösen Benedekfaivá t, máskép Detrichfalvát, Konszka, Szentandrás falukat és Bresztovina pusztát nyerték, s a melyet Ferencz király 1825-ben megerősített. Azonban elég is lesz már ebből, ámbár szolgálhatnánk többel is, de azt hiszszíik, ennyi is meggyőzheti a mű íróját, hogy jövőre egy kis kutatás a vármegyei levéltár anyagán s a vármegye határán kívül, a munka teljessége érdekében nemcsak nem árt, de szükséges is. Ezzel nem akarjuk a szerző buzgóságát megillető elismerést csökkenteni ; ellenkezőleg, dicséretesen javára írjuk a genealógiai adatoknak a rendelkezésére álló anyaghoz képest meglepően eredményes összegyűjtését. Ezen adatok valódiságát, helyességét ellenőrizni természetesen nem áll módunkban, hiszen akkor magunknak is beható családtörténeti tanulmányokat kellene tennünk, s kérdés : állanának-e rendelkezésünkre azok az adatok, a melyeknek felhasználásával a jelen könyv szerzője egyik-másik család leszármazását és történetét valóságos kis monographiává bővítette ki ? Csak az Appel, Asbóth, bethleni Bethlen, Bissingen-Nippenburg, Capdebo, Csekonics, Csernovics, Dániel, Deschán, Duka, Faur, Frummer (Szende), Gerliczy, Gorove, Gyika, Hiller, Hollósi családokról szóló részekre utasítjuk az olvasót. Nem hagyhatjuk azonban kifogás nélkül a szerző eljárását a czímerek leírása körűi. Meg kell adni, hogy annak a sok új keletű czifra czímernek, melylyel a Ternes vármegyei nemes családok ugyancsak bővelkednek, a leírása nem kis gondot és nem csekély ügyességet kíván. De ha valahol, akkor épen ezeknél a sok figurájú czímereknél van különös értelme annak a heraldikai szabálynak, hogy a czímerek leírása mennél rövidebb, de annál kifejezőbb legyen. Ehez természetesen a heraldikai műszók alapos ismerete szükséges. Csak így kerülhetni el azt a részletező terjengősséget, mely valamely gyakorlatlan czímerfestővel szemben, ha mesterségére épen rászorulunk, talán indokolt lehet, de nem indokolt a kész heraldikussal és a laikus nagy közönséggel szemben. Amazt untatja és mosolygásra készti, ezt pedig a dolog valódi érdeme nélkül zavarja