Századok – 1900
Tárcza - Turul - 954
954 tárcza. ismerteti, kiemelvén a benne foglalt dolgozatoknak szakszerűségét és magas színvonalát. — Lakatos Vincze Bartha Józsefnek A magyar nemzeti irodalom története czímű könyvét dicséri. Czilek Balázs pedig két iskolai egyháztörténelmi munkáról — Demény Dezső és Vargha Dezső munkáiról — szól elismeréssel. — Külön czikk. de nem önálló kutatás terméke Srs közleménye, a ki Nicolaus Paulusnak tavaly megjelent német tanulmánya alapján ismerteti a búcsuhirdető Tetzel Jánosra vonatkozó újabb kutatások eredményeit. — MAOYAR SIÓN. Uj sorozat. XIV. évf. 1900. április—október. 4—10. füzet. — Az ötödik füzetben Kollányi Ferencz »Esztergomi kanonokok 1100—1900« czímű történeti művének ismertetését találjuk.1 ) — A hetedik füzetben J. jegyű író III. Béla magyar király Emlékezetét méltatván, azt az óhajtást nyilvánítja, vajha e remek könyv, legalább kivonatosan, franczia nyelven is megjelennék, mert mindenképen becsületére szolgálna mind a magyar szellemi munkának, mind a magyar iparnak a külföldi könyvtárakban. — A kilenczedik és tizedik füzet Áldásy Antal dolgozatából hoz két közleményt, mely a nyugati nagy egyházszakadás történetével foglalkozik s mintegy kiegészítésül szolgál a szerzőnek pár év előtt megjelent hasonló tárgyú nagyobb munkájához. —- Balics Lajos ugyancsak a tizedik füzetben »A régi pannóniai püspökök metropolitája« czímen azt fejtegeti, hogy a sirmiumi püspök a pannóniai püspökök metropolitája volt. — TURUL. XVIII. köt. 1900. 2. 3. füzet. — A második füzet első czikkelyét Csorna József írta. melyben Vay Ábrahám czímerlevelét ismerteti 1418-ból, színes kőnyomatban az armálisba festett czímert is (szarvas, jobb szemébe lőtt nyillal) mellékelve. Beiszig Ede megkezdi a Geregye nemzetség genealógiai történetét s ez első közleményében a Geregyei. egervári Fejes, Fancsikai és Egervári ágakkal foglalkozik. Ezt követi néhai Majláth Béla czikke. melynek tárgya : A thuriki és komjáthnai Tliuránszky család története 1240—1526-ig. Makay Dezső a csehországi eredetű dráveczi és vinnai Draveczky családról szóló dolgozatának első részét adja. Szily Jenő pedig az osztopáni Perneszy család somogyi örököseiről értekezik. A kisebb rovatok alatt is érdekes közléseket találunk, milyenek : Nagy-Martoni Pál országbíró és Laczkfi István erdélyi vajda rokonsági összeköttetése, Pór Antaltól. Megjegyzések »Nemzetségi kutatások« czímű dolgozatomhoz, Wertner Mórtól. Néhány szó a Szente-Mágócs nemzetségről, Kállay Uhuitól. A Dobóczy család genealógiája, Borovszky Samutól. Nekrologot olvasunk Majláth Béláról ; azután néhány kónyvismerte») V. ö. Századok, 1900. 526. 1.
