Századok – 1900

Történeti irodalom - Kršnjavi; Izidor: Zur Historia Salonitana des Thomas Archidiaconus von Spalato. Studie I–V. ism. P. Gy. 924

TORTBNETI IRODALOM. Zur História Salonitana des Thomas Archidiaconus von Spalato. Von Izidor Krsnjavi ord. öff. Universitätsprofessor. Studie I—Y. (Übersetzung aus dem Viestnik kr. hrvatsko-slavonsko-dalmatinskog zemaljskog Arkiva.) Agram. 1900. 4-r. 46 1. Horvát-Szlavónország, a mint most szerepel, tulajdonképen új alakulás, ép úgy, mint p. o. a mai Dalmáczia, mely két velenczei birtokból és a raguzai köztársaságból, vagy Galiczia, mely lengyel és orosz részekből alakult. Sőt mind a kettőnél ifjabb, mert nem régibb az 1868 évi XXX. törvénvczikkünknél. Egyes alkotó részeiből a magva, az, a mit ma Horvátországnak nevezünk, a Kapellán túl fekvő tengermelléket kivéve, az egész középkoron keresztül majdnem a XVIII-ik századig, Tót, vagy hogy a mai törvény nyelvén beszéljünk. Szlavónország, Szlavónia volt, mely annyira különbözött Horvátországtól. hogy egészen más törvényei és szokásjoga voltak.1) A mai Szlavónia, némely északnyugati részeit, Verőcze környékét kivéve, közvetetlen magyar terület volt, s megyéi még a török uralom után is 1848-ig külön-külön követeket küldtek a magyar országgyűlésre; végre a katonai végvidék, melyhez való jogát Horvát-Szlavónországnak az 1868-iki kiegyezési törvény ismerte el, részint régi szlavón, részint régi horvátországi. részint régi magyar részekből alakult, úgy. hogy ha a mai Horvát-Szlavónországban keressük azokat a részeket, melyek már Kresimirt és Zvonimirt uralták, melyeknek főemberei 1527 január 1-én mikor Szlavónia, az akJcori- Szlavónul. tudvalevőleg János király pártjára állott - I. Ferdinándot ismerték el örökösödése és Pozsonyban történt királylyá választása alapján királyuknak : csak Fiume-Modrus és Likka-Oorbavia megyéket említhetjük; — a többi Horvátország már 1527-ben is, csekély kivétellel, a török kezében volt, abból *) V. ö. Iíajnik Imre : A magyar bírósági szervezet és perjog, 141. 1. 57. sz. jegyzet.