Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873

888 ANGYAL· DÁVID. a császáriak indítványát úgy adják majd elő, mint a magok gondolatát, mert különben fennakadnak a magyarok a helyváltoztatáson.1

) A közbenjárók úgy is tettek, október 28-án Nagy-Szombatba érve átadták a magyaroknak Salmnak már módosított ajánlatát. Bercsényi hivatkozott arra, hogy maga az udvar ajánlotta Nagyszombatot s kereken visszautasította a közbenjárók indítványát. Bercsényi jól látta, hogy az udvar mind ezzel időt akar nyerni, mert az erdélyi hadi vállalat fordulata szerint kívánja vezetni a tárgyalásokat.2

) De Bercsényi is várt az időtől s arra is vigyázott, hogy ne a magyarokon múljék az alku. A közbenjárók segítségével a felek arra a megállapodásra jutottak, hogy a magyar biztosok Nagyszombatban, a császáriak Pozsonyban maradjanak, a közbenjárók pedig ide-oda utazzanak. De november 3-án előállott a nagyobb akadály. A császáriak megmutatták a közbenjáróknak a fegyverszüneti feltételeket, melyek olyanok voltak, hogy a közbenjárók egyelőre nem merték átadni a magyaroknak. Kérték az udvart, ne kívánja az észak-nyugati területen a magyarok visszavonulását a Garam vizéig, de a császáriak azt kívánták, hogy a közbenjárók változatlanul közöljék a feltételeket a magyar biztosokkal. Szerencsére Marlborough november 12-én Bécsbe érkezett s latba vetette befolyását a közbenjárók felfogása mellett. Az udvar november 14-én már a Nyitra vizét s esetleg a Vág vonalát jelölte ki határúi. Az így módosított feltételeket adták át a közbenjárók november 16-án a magyaroknak, kérvén tőlük a válaszszal együtt békefeltételeiket is.;i

) De ekkor már megváltozott a helyzet. Rákóczinak többé nem volt szüksége a fegyverszünetre, midőn a császári hadsereg Erdélybe jutott. Most meg az udvar szeretett volna pihenőt szerezni erdélyi hadának a fegyverszünet ürügye alatt. Bercsényi tehát ekkor tisztességes okot keresett az alkudozás ') Simonyi II. 448—451. 11. 2) U. o. 454—9. Hist, des Bév. III. 21. 1. — Thaly : Archívum Bákoczianum, I. oszt. VII. k. 217. 1. '•') Simonyi II. 464—466. 1. Hist, des Hév. III. 23. 1. Arneth : Starhenberg 394. 1. Noorden szerint (Europ. Gesch. im achtz. Jarh. Bd. II. 234. 1.) Marlborough bécsi útjában meggyőződött arról, hogy a császárnak igaza van. Noorden Hofmann jelentésére hivatkozik, mely valószínűen Marlborough egy elejtett nyilatkozatán alapszik. Pedig bizonyos, hogy a herczeg Bécsben a fegyverszünet feltételeit enyhítette s később is mindig együtt érzett Stepneyvel a magyar kérdésben.