Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873

88H ANGYAL DÁVII). Sunderland még nein érkezett Bécsbe, mikor Stepney és Hamel-Bruyninx József király nevében arról értesítették Széchenyi biztosait, hogy ő felsége elhiszi a fölkelők békés szándékait, ha előzetesen kijelentik, hogy nem bolygatják az örökösödés jogát, hogy nem kívánják András király záradékának helyreállítását s hogy a kezesség kérdését nem első helyre teszik, hanem a béketárgyalásra hagyják.1) Ε három pont a közbenjárók sürgetésére augusztus havában már kettőre olvadt. Ekkor ugyanis az udvar lemondott a kezességre vonatkozó követelésről és csak a többi két pontra nézve kívánta az előzetes nyilatkozatot. De a közbenjárók kijelentették, hogy tiszta idővesztegetés volna a fölkelőktől ily nyilatkozatot követelni. Sinzendorf erre augusztus 28-án értesítette az angol és hollandi követeket, hogy József kijelölte a békeértekezlet helyét, biztosait is ki fogja nevezni, de még mindig ragaszkodik a két pontra terjedő előzetes nyilatkozathoz, bár erre nézve is hajlandó volna meghallgatni a közbenjárók indítványát. Stepney és Bruyninx, a kiket most már Sunderland és Rechtern a két rendkívüli követ is támogattak, formulát állapítottak meg, inelylyel szerintök az udvar és a magyarok is beérhették volna. De Sinzendorf ellensége volt a formuláknak, és az örökösödés jogának határozott elismerését követelte. Azonban a békealkut sem volt szabad elutasítania Arra kérte tehát a közbenjárókat, hogy utazzanak a szécsényi gyűlésre s ott vegyék rá a magyarokat az örökösödés elismerésére. A követek elfogadták az ajánlatot, hanem engedelmet kértek arra, hogy a gyűlésen megígérjék a magyaroknak törvényeik és szabadságaik helyreállítását s mintegy az igéret viszonzásául kérjék az örökösödés előzetes elismerését.2) Sinzendorf megnyugodott ebben, a követek be is jelentették szándékukat a fejedelemnek, ki örömmel várta őket, de az utazás mégis elmaradt, mikor a közbenjárók belátták, hogy nem érnek vele czélt. Mert nem csupán az előzetes nyilatkozaton mult az alku megindítása. Rákóczi általános fegyverszünetet kívánt az alku idejére, Sinzendorf azonban ellenezte azt, mivel nem akarta késleltetni Nagyvárad felmentését s kívánta a császáriak előnyomulását Erdély felé. Az általános fegyverszünet helyett rövid fegyvernyugvást ajánlott s az északnyugati terület semlegessé tételét kívánta oly formán, hogy a magyarok >) Höfler közi. Archiv f. oest. Geschichte, Bd. 43. 24G. 1. a) József levele 1705 aug. 21. (FeldLÜge, S. I. Bd. VII. 535. 1.) — Simonyi Emu II. 429—437. 506—507. 11. Bist, des Bév. III. 13, 17. 11.