Századok – 1900

Tárcza - Leiningen levelei és naplója 79

TÁRCZA. 79 leg hegynyergen át a Dimbrovicza vize mellé lejtve, onnan délkeletre Campulungukoz vezetett a római út, s innen nyugatra az Argis völgyébe, a római táborhelyről nevezett Curtea d'Argis városához ért. Innen már csak egy rövid állomás az Olt vöröstoronyi szorosában Rimnik közelében fekvő Bivolari, hol a híres Kozia zárda mellett Tocilescu a vöröstoronyi hadi út egyik állomását fedezte föl, s a hol feliratilag sikerült kimutatnia azt is, hogy Hadrianus idejében Titus Claudius, mint Dacia inferior procuratora, a »numerus surorum sagittarioi'um« szabad csapatával építteté a castrumot. Egy bivolari feliratos kövön előfordul még a »numerus burgariorum« és »veredariorum« csapata is, mely szintén műszaki katonákból állott s táborerődítésekkel foglalkozott. Téglás Gábor az ő ' kutatásaival Dáczia keleti határvonalát kétségkívül jelentékenyen tovább terjesztette, s az Alsó-Moesiához átvezető hadállások központját a törcsvári szoros elé helyezett rozsnyai cástrumban nemcsak megállapította, hanem egyúttal arra a körútra is világot derített, inelylyel a vöröstoronyi és rozsnyai castrumok közé ékelődő fogarasi havasokat északról és délről körülfogva, a rómaiak Alsó-Dácziát e zord hegyvidék veszélyeivel szemben biztosítani igyekeztek. A HüNYAn-MEGYEI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI TÁRSÜLAT Déváll. deczember 17-én tartott választmányi és felolvasó ülést, melynek alkalmával a felolvasások során Bátori Armin főreáliskolai tanár Hunyad megyére vonatkozó népszámlálási és közgazdasági adatokat mutatott be, ismertetve a II. József császár parancsára 1787 márczius 1-én katonatisztek által végrehajtott népszámlálás eredményeit a régi Hunyad és Zaránd megye és Szászváros-szék területén. — Girauschek Adolf arról értekezett : Miként járult hozzá Hunyad megye a kolozsvári nemzeti színház létrejöttéhez ? Érdekesen rajzolta azt a nemzeti föllelkesedést nyelvünkért, mely száz esztendővel ezelőtt a megye nemességét és jobbjait, élükön báró Naláczy József főispánnal, a legmeglepőbb áldozatokra ragadta ; különösen báró Jósika Miklós és István, gróf Kendeffy Adám, Kenderessy Mihály, gróf Gyulay Lajos, Barcsay László járultak nagyobb összegekkel a színház alapjához s az első magyar színtársulat megalakításának költségeihez. — LEININGEN LEVELEI És NAPLÓJA. Irodalmi és történelmi szempontból egyaránt becses emlékek közlését kezdte meg Marczali Henrik tagtársunk a Budapesti Hírlap mult évi deczember 31-iki számában. Az aradi vértanuk egyikének, gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornoknak 1848/49-ből származó levelei, naplója és napló-jegyzetei ezek, melyek írójuknak mind egyéniségénél, mind a szabadságharczban viselt kiváló hadvezéri szerepénél fogva méltán keltik föl érdeklődésünket és kötik