Századok – 1900

Tárcza - Gyomlay Gyula értekezése Szent István kir. veszprémvölgyi donatiójának görög szövegéről 838

838 TÁRCZA. Ferencz levele (1782. márcz. 18.) Millerhez, a »Siegwart« czímű híres regény írójához; Eötvös József báró levele (1833. jul. 10.) Teleki Ferencznéhez : végűi Kossuth Lajos levele (1847. febr. 7.) Kreuter Ferencz müncheni mérnökhöz, a vukovári vasutat illető ügyben. Az összes ülés után mindjárt az első osztály ülése következett, melynek egyetlen, de fölöttébb érdekes tárgya volt : Gyomlay Gyula levelező tag felolvasása Szent István király veszprémvölgyi donatiójának görög szövegéről. Ez a szöveg ezideig csupán abban az 1109 évi Kálmán-féle átírásban (renovatióban) volt ismeretes, melyet az Országos Levéltárban őrzött példány alapján Szerdahelyi György Alajos közölt még 1804-ben »Diploma graecum Sancti Stephani regis monialibus coenobii Vesprimiensis B. M. Y. datum, a Colomanno rege renovatum« czímmel megjelent művében. Fenmaradt a donatiónak egy másik példánya is, mely jelenleg a Nemzeti Muzeum kézirattárának tulajdona : de erről a példányról, melyet Szerdahelyi nem is ismert, mind mostanáig az volt a szakemberek felfogása, hogy az nem egyéb az országos levéltári példány egykorú másod darabjánál,1) s ezért nem ie tartotta eddig senki szükségesnek, hogy szövegét pontosan összehasonlítsa a másik példány szövegével. G-yomlay most elvégezte ezt a munkát, és kiderítette, hogy a donatio eredetibb szövegét épen a muzeumi példány adja s hogy az országos levéltári példány amannak szövegkritikailag teljesen értéktelen másolata. Teljesen értéktelen, először i* azért, mert a másoló hihetetlenül járatlan volt a görög nyelvben és írásban, s így a másolt szöveg telides-teli van másolási hibákkal, melyek Szerdahelyi kiadása révén a közkézen forgó szöveget is eléktelenítették ; másodszor azért, mert kizárólag csak a muzeumi példány alapján készült, s így az eredeti szövegre nézve semmiféle felvilágosítást nem nyújt. A donatio eredeti, vagy legalább az eredetit pótoló hiteles szövegének tehát ez idő szerint a muzeumi példány szövege tekintendő. Az országos levéltári példány összes eltérései megmagyarázhatók a másik példány segítségével, s kivétel nélkül mind csupán íráshibáknak bizonyulnak. Legfontosabb ilyen hibája az országos ') Fejérpataky László már 1892-ben kimutatta Kálmán király okleveleiről szóló akadémiai értekezésében, hogy a két Kálmán-féle renovatió szövege nem egy, tehát a két darab nem párja egyik a másiknak, hanem két teljesen önálló szerkezetű oklevél, mely csupán a bevezető és befejező részekben ugyanaz, de contextusa mindegyiknek más szerkezetet mutat. Sőt azt is észrevette Fejérpataky, hogy Szent István görög oklevelének szövege sem egyezik teljesen a két renovatióban ; ezzel a szöveggel azonban, tárgya keretén kívül esvén, nem foglalkozott bővebben. Szerk.