Századok – 1900

Értekezések - VÉRTESY JENŐ: L. Domanovszky Sándor alatt - 778

806 DOM AN0Y8ZKY SÁNDOR ÉS VÉRTESY JENŐ. grófnak, kit ezentúl Velencze ad a városnak. Válaszszanak a megadás és háború között.1 ) Ez a válasz kijelölte a záraiaknak az utat. melyre lépniök kell. Velencze uralmának elismerése egyenlő lenne a város megsemmisítésével. Harczolni kell tehát, és hogy a harczot sikerrel is folytathassák, segítséget keresni a magyar királynál. Az önfentartás ösztöne lelket öntött a záraiakba, készek voltak utolsó csepp vérig védelmezni magukat. Összeült a zárai tanács. Egy szívvel, egy lélekkel hatá­rozták el, hogy megbizonyosodván a velenczeiek olthatatlan gyűlöletéről, és nemesebbnek tartván az ellentállást, semhogy saját beleegyezésükkel pusztítsák el a várost, követséget kül­denek Lajos királyhoz, felajánlják hódolatukat és átadják neki Zárát minden ingó és ingatlan vagyonával egyetemben; húsé­get fogadnak a magyar szent koronának és kérik a király segítségét. Az üzenetet Greorgi Ferenczre bízták, ki aug. 16-án útnak indult, hogy megvigye Lajosnak Zára hódolatát. Noha végső ellentállásra készült a város, még mindig küldözgette követeit Canalihoz. Ha egyebet nem. legalább haladékot szeretett volna nyerni, hogy erősíthesse magát. De a tengernagy éjjel-nappal folytatta az ostromot, iiszköt vetett a zárai polgárok házaira és kunyhóira, s elhajtatta barmaikat, liogy fölösleges hajóin Velenczébe szállítsa.2) Míg a tengeren Canali gályái garázdálkodtak, a száraz­földön is hatalmas sereg állott (liustiniano Márk vezérlete alatt. Egy ideig Nonánál vesztegelt körülbelül 20,000 emberből álló seregével, mert lovai késtek, de azután annál keményeb­ben hajtotta végre a köztársaság parancsát, mely így szólt : Lovagoljon serei/ével az ellenség területére, gyújtogatva, rom­bolva és gyilkolva és minden lehető kárt okozva, mert a köz­társaság emberei, gyalogosok és lovasok, azért vannak ott, hogy kárt okozzanak ellenségeiknek,3) Lovasaival végigszáguldott a mezőkön és szántóföldeken, az útjába akadt vagy rejtőző váro­siakat irgalmatlanúl lekaszabolta, s minden viskót, magtárt, csűrt, mindent felgyújtatott.4) A hadvezérek csak azzal nyerhették meg a signoria ') Anonymus, I. 13. 2) Anonymus, I. 14. — Anjoukori dipl. Emi. II. 82. 1. 3) . . . »comburendo, derobando, incidendo, et quodlibet aliud dam­num, quod poterit inferendo, quia pro alio gentes nostre equestres et pedestres et ipse ibi non sunt, quam pro damnificatione nostrorum ho­stium predictorum.« Anjoukori dipl. Emi. II. 80. 1. ') Anonymus, I. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom