Századok – 1900

Tárcza - Uj Magyar Szemle 765

766 tárcza. új időszaki organuma. mely ez év elejével indult meg, havonkint megjelenő 11 íves füzetekben. Az új folyóirat a közdolgokkal, a társadalom, a tudományosság, az irodalom és a művészetek nagy kérdéseivel oly formában kíván foglalkozni, hogy necsak a szakembereket, hanem az egész művelt magyar olvasó közönséget érdekelje. A szerkesztők a nemzeti eszmét akarják szolgálni, de nem úgy, hogy az idegen vívmányokat meg ne lássák ; egyszóval a haladás terjesztői lesznek magyar nyelven. — Az előttünk fekvő füzetek nem szűkölködnek történeti tárgyú és érdekű közlemények nélkül. így mindjárt a februári (II) számban Riedl Frigyes tesz közzé (Kónyi Manó szívességéből) néhány érdekes darabot Vörösmarty Mihály levelezéséből. A közölt levelek (Deák Ferencz, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferencz. Garay János levelei Vörösmartyhoz, Vörösmarty levele nejéhez) a modern Magyarország megalakulásának korát állítják elénk ; legbecsesebb közöttök Wesselényinek 1846. decz. 28-án kelt levele, melyet az örökváltság kérdéséről írt Vörösmartyhoz. — A márcziusi (III) s következő két szám (IV—V) kiváló érdekessége : Kecskemétiig Aurél naplója, melyet Vészi József közöl s kísér megjegyzésekkel és magyarázó glossákkal. A napló 1851-ben kezdődik s folyik az 1875-iki fúzióig; mindenesetre érdekes olvasmány s nem egy adatával meglepő forrása e negyedszázados válságos korszak történetének. A harmadik közleményben a kiegyezés küszöbéig érkezik vele a közlő. — Az áprilisi (IV) számban dr. Kramar Károly (a Reichsrath volt alelnöke) neve vonja magára figyelmünket, ki »J cseh közjog«, czímű dolgozatában oly kérdés történetét tárgyalja. mely az Ausztriában minduntalan felújuló cseh-német viszály óta nemcsak állandóan aktuális és kihatásaiban a magyar politikát is érdeklő, hanem történeti szempontból is fontos. A szerző összehasonlítólag fejtegeti, hogy az a közjogi viszony, mely 1526-ban I. Ferdinánd királylyá választásával Magyar- és Csehországon teljesen hasonló körülmények közt keletkezett, a történeti fejlődés útján mennyire különböző irányt vett a két országban. ·— A májusi (V) s befejezőleg a juniusi (VI) számban »Széchenyi és Kossuth írói harcza« czím alatt Ferenczi Zoltán a Széchenyi és Kossuth közt 1841-ben kitört zsurnalisztikái harcz, nevezetesen Széchenyi 1841-iki (Kelet népe) és 1842/43-iki (Jelenkor) támadásai történetéhez járúl újabb adalékokkal. Keszler József czikke »Történetírás és illusztráczió« czímmel. szintén a májusi számban, a »história magistra vitae« tétel igazságáról elmélkedik s azt fejti ki, hogy a történetben a jelenkor teendőire, az élet berendezésére nézve közvetetlen tanácsot és oktatást nem találunk, hanem általános, örökérvényű s Így a közélet egyes eseteiben is beváló tanulságokat, melyek főleg akkor válnak hasz-