Századok – 1900

Tárcza - Erdélyi Muzeum - 761

tárcza. 761 »Bajza összegyűjtött munkái« legközelebb megjelenő kiadásának bevezetéséből, Bajza életrajzából közöl egy fejezetet. Az Értesítő rovatban Illés Józsefnek »Az Anjoukori társadalom és az adózás« czímű könyvéről olvasunk ismertetést. — A májusi (281) szám Madarász Flóris befejező közleményét adja Verseghyről. — A juniusi (282) számban »JL franczia zsidók egyenjogúsítása« cz. czikkelyben Márki Sándor ismerteti Kahn Léonnak »Les juifs de Paris pendant la revolution« czímű munkáját, melyből több érdekes adatot közöl a párisi zsidóságnak a forradalom előtti állapotára vonatkozóan, egész addig, mig a nemzetgyűlés 1791-ben szept. 28-án teljes polgári jogot adott a zsidóknak. — ERDÉLYI MUZEÜM. XVII. köt. IV. V. VI. füzet. — A negyedik füzet első czikkében Török István azon alkalomból, hogy Szilágyi Sándor születése helyének emléktáblával való megjelölésére előkészületek folynak Kolozsváron, id. Szilágyi Ferencz emlékét újítja föl. Tóth Ernő folytatja (s a következő két füzetben be is fejezi) I. és II. Apafi Mihály naplója közlését. Vass Miklós (itt, valamint a következő füzetekben) az erdélyi fejedelmi királyi könyvek székely okleveleinek lajstromát adja folytatólag. Az Irodalmi szemle rovata alatt Gombos Albin Érdújhelyi Menyhértnek »A kalocsai érsekség a renaissance korban« czímű munkáját ismerteti. — Az ötödik füzetben Márki Sándor tagtársunk a magyar kereszténység szelleméről elmélkedik. Török István az előbbi füzetben megjelent czikkéhez »Még egyszer id. Szilágyi Ferenczről« czím alatt közöl újabb adalékokat. Ezután következik Téglás Gábor dolgozata, mely Dáczia keleti határvonaláról s annak védelmi rendszeréről szól s a melynek befejezését a következő füzetben találjuk. Az Irodalmi szemle Hegedűs Istvánnak »Apáczai Cseri János paedagogiai munkái« czímű kiadványáról és Endrődi Sándornak »Századunk magyar irodalma képekben« czímű könyvéről hoz ismertetéseket. A Különfélék rovatában Békésy Károly. Márki Sándor és Szádeczky Lajos jelentését olvassuk a kolozsvári Bethlen-bástyáról, melynek műemléki értékére nézve adnak véleményt Kolozsvár város tanácsának. — A hatodik füzetben Wertner Mór kezdi meg egy nagyobb tanulmány közlését » Az erdélyi németek bevándorlása és a szebeni prépostság a XIV. század végéig« czímmel. Az irodalmi rovat alatt Krenner Miklós a Margalits-féle Horvát történelmi Repertórium első kötetét méltatja. A Különfélék közt Török István a föntebb érintett czikkei kapcsán Szilágyi Sándor születése helyét határozza meg. Továbbá néhány rövid könyvismertetés, a Bethlen Gábornak Nagy-Enyeden állítandó szoborra vonatkozó felhívás és a folyóiratok szemléje egészítik ki a füzetet.