Századok – 1900

Történeti irodalom - Schiller Bódog: Az örökös főrendiség eredete Magyarországon. Ism. F. V. 722

TÖRTÉNETI IRODALOM. 727· a tiatal László király az uralkodást átvette. Azonban ugyanilyen eset fordult elő 1516-ban is, mikor a trónralépő gyermek II. Lajos mellé kormánytanács szerveztetett. Ezen intézkedéseknek magyarázatául szolgál a két alkalom természetének egyenlősége. A király kiskorúsága alatt az országgyűlés feljogosítva érezi magát arra, hogy a királyi tanácsot megalakítsa. Nagykorú király szabadon gyakorolja •ezt a jogot. A királyi hatalom és tekintély siilyedésének idejében mindazáltal az országgyűlés ezt a jogot korlátozni igyekezett. Jellemző az első kísérlet az 1498-ik évi országgyűlésen, mely — mint fentebb már említettük — elhatározta, hogy a királyi törvényszék tizenhat köznemes ülnöke a királyi tanácsba meghivassék. Helyes a szerző észrevétele, hogy nem ezen törvény nyitotta meg a királyi tanácsot a törvényszék tagjainak, s hogy a törvényszék tanácsi működése régóta fönnállott. Csakugyan az ősi hagyományok hatalma érvényesül a köznemesség actiójában, a mikor saját rendjének és érdekeinek képviselőit nem közvetlenül, hanem ügy, mint a királyi törvényszék tagjait küldi a tanácsba. A középkori jogfogalmak és viszonyok alapos ismeretén sarkallik a szerző azon fölfogása is, hogy a királyi tanácsban gyülekező arisztokráczia a földbirtok arisztokrácziája volt, s a közjogoknak és kötelezettségeknek a földbirtokhoz csatolása a hűbériség jellemző vonása lévén, a királyi tanács hűbéri intézménynek tekinthető ; a királyi tanácson vezetett át a nemzetnek a földbirtok alapján, vagyis hűbéri alapon rendekre oszlása, az örökös főrendiségnek az egységes nemességből kiválása. Ellenben nem okadatolliatja meg a szerző azt a föltevését, hogy minden főúrnak természetes joga volt a királyi tanácsban részt venni. Helyesebben meg lehetne fordítani ezt a tételt azzal a formulázással, hogy csak azokat, kik a király meghívására a tanácsban helyet foglaltak, tekintették főuraknak. Egyébiránt a királyi tanácsban való szereplés a főrendiség megalakulására csak közvetett alapot nyújtott, a mennyiben a királyi tanács keretéből kiindulva fejlődött ki a törvényhozásban való részvételnek az országgyűlésen személyes megjelenés által gyakorolható joga. Ugyanis országgyűlés idején a királyi tanács állandóan együtt maradt, és tagjai külön, a nemesség zömétől elváltán tanácskoztak. Míg a nemesség fejenként jelent meg az országgyűlésen,