Századok – 1900
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - IV. közl. 702
708 ANGYAL DÁVID. Thököly akkor cselekednék okosan, lia minden föltétel nélkül a császár kegyelmére bízná magát. A franczia követ, Castagnère de Chateauneuf, megírta a Sándortól hallottakat királyának, de ez a levél a császáriak kezébe került. Felújult a gyanú, hogy az angolok a hollandiakkal együtt pártját fogják Thökölynek és nem ejtették el azt a gondolatot, hogy Erdély újra török fenhatóság alá kerüljön. Windischgrätz gróf, a hágai osztrák követ, azt írta Vilmos királynak, hogy a császár soha sem fogja átadni Erdélyt, s hogy Thököly nevének ki kell maradni a békeszerződésből. Bármennyire szerette volna Vilmos segíteni a magyar protestantismus ügyét, a császári politikával nem akart ellenkezni a Windischgrätztöl említett pontokban. Paget hevesen tiltakozott a franczia követ leveleiből keletkezett gyanú ellen. Elmondotta a bécsi udvarnak, hogy Sándor Thököly feltételeit nem merte vele közölni, és hogy Inczédi minő választ kapott tőle.1) Thököly már ekkor tudta, hogy Paget követségéből a szép bécsi hajókon kívül mi hasznot sem fog látni. Ellenben azt nem tudta, hogy Paget nem a legjobb egyetértésben van Heemskerkkel, a ki 1694 márcziusában hagyta el Drinápolyt, de novemberig a török parancsából Belgrádban vesztegelt.2) Thököly Heemskerket az angol király megbízottjának nézte, s oly feltételeket közölt vele, melyeknek teljesítését leginkább Vilmos királytól várhatta. Már ezért is hitte, hogy a hollandi és az angol közt nincs különbség, és ha az egyikben csalódott, bizonyára a másik is rá fogja szedni. De szokása szerint minden gyanakodása mellett tovább alkudozott. Pedig gyanúja teljesen alaptalan volt. Thököly nem igen akadt pályáján diplomatára, a ki oly őszinte jóindulattal kívánt segíteni rajta, mint az angol király nevében is alkudozó Heemskerke. A hollandi diplomata pénzzel gyámolította azokat az erdélyi bujdosókat, a kik hazájokba vissza akartak térni, majd megállapodott Thökölyvel abban, hogy minő feltételeket kérjen számára ') A Paget jóindulatával való kérkedésre nézve világot vet Ferriol levele Castagnèrehez. (Hurmuzaki : Documente Suppl. Vol. I. 302.) Paget mentegetőzésére nézve olv. Stepney levelét (1694. január δ/ι5 . Bécsi állami levéltár : Turcica), Paget levelét (1693. okt. 2. Public Kecord Office) Castagnère és Windischgrätz leveleit u. o. Olv. továbbá Sándor naplóját (kiadta Thaly : M. Tört. Emi. II. oszt. XXIII. 678. 1.) és Bay naplóját u. o. 629. 1. Paget utazásáról 1. jelentését (1693. márcz. 9/,s . Public Becord Office) és Thököly naplóját Nagy Ivánnál 424. 1. ') Conegliano mondja : Emskerk era in discordia con Paget. (Kaufmann : Israel Conegliano. Jahresbericht der Landes-Babbinerschule in Budapest für das Schuljahr 1894—95. XXX.)
