Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Locsmánd vár és tartománya 675

LOCSMÁND VÁR ÉS TARTOMÁNYA. «709 vén, a helyét sem leliet biztosan megjelölni. Furpach, Babóth, Nagymarton s még néhány erősített hely, a XIII-ik század csekély jelentőségű várai, úgyszintén a XIY-ik század negyvenes éveiben először említett Szarvkö és Fralcnó stb. nem tartoznak jelen közleményem keretébe; különben a vidék várairól futólag közlött jegyzeteim is tanúsítják, hogy a védelem eszközeiről nemcsak a tatárpusztítás előtt, hanem azután is egyaránt gondoskodva volt, habár a rendszert magát paragraphusokba szedni uem tudjuk. Föladatomhoz híven iparkodtam az olvasóval mind ama történeti adatokat megismertetni, melyeket azon czélból gyűjtöttem, hogy segítségükkel a kitűzött kérdésre : vájjon Locsmánd mikor tűnik föl először, vára szerepelt-e, birtokai hol voltak? stb. válaszolni lehessen. Habár nem voltam képes minden homályt eloszlatni, de a körülményekhez és tehetségemhez képest törekedtem, hogy igyekezetem egészen eredménytelen ne maradjon; s csakis az adatok elégtelensége miatt nein elégséges nyomozásom eredménye arra, hogy Locsmánd vára és megyéje keletkezéséről oly képet alkothassunk magunknak, mely ellen egy vagy más tekintetben kifogást tenni ne lehessen ; de azért mégis nézetemet, mely az akkori családi és birtokviszonyok ismertetésének kifolyása, a tisztelt olvasónak figyelmébe ajánlom. Hogy Locsmánd helység egy részét a Grősfalviak, más részét pedig Iván és az udvarnokok bírták, továbbit, hogy a későbbi Locsmánd-megye nevét annak köszönheti, hogy egykor rövid időre Locsmánd helység egy része is hozzá tartozott : azt nagyon valószínűnek mondhatom, mert a Gősfalviak, Iván és az udvarnokok birtoklását az általam közlött adatok bizonyítják, Locsmánd-megye nevének eredetét pedig máskép magyarázni alig lehet ; s ámbár Iván az ő birtokáról — mint előadtuk — végrendeletet tévén, az oklevél szövegében gyermekeiről is szól, kik esetleg saját gyermekei voltak, a tanuk közt azonban az ő két mostoha fiát név szerint megnevezi : mégis, mivel Iván utódairól semmit sem olvasunk, igen valószínű, hogy családja vagy kihalt, vagy más ok miatt elesvén a birtoktól, ez II. Endre idejében a király rendelkezése alá került, s kibővítve más helységekkel, Locsmánd-megye neve alatt (talán 1220 körűi) Baroch fiának Miklósnak adományoztatott. Hogy a vár ekkor létezett-e már s a birtokcsoporthoz tartozott-e? nem tudjuk eldönteni. Baroch fiának Miklósnak — úgy látszik — 1241-ben történt magvaszakadtával Locsmánd-megye ismét a király rendelkezésére állván, 1263-ban Athinai Lőrincznek adományoztatott, a midőn ahoz sem Locsmánd helysége, sem vára nem tartozott,