Századok – 1900

Tárcza - Nemzetközi történelmi congressus - 661

TÁECZA. 661 krónikák adataiból s László és Kálmán királyok uralkodása időtartamának pontos kiszámításából julius 29-re (1095) határozza meg ; azután Szent László testének két helyen való eltemettetéséről, mire nézve azt a meglepő —- de valószínűleg hibás — felfedezést tette, hogy László király testét elhunyta után Soinogyváron a szent Egyed tiszteletére alapított monostorban temették el, ott tisztelték ereklyéit, s csak később szállították át — hova életében maga vágyott — Nagyváradra. Ennek utána a holttestek áthelyezéséről értekezett a tudós előadó, hazai és külföldi példákkal világosítva meg e kérdésre s különösen Kálmán. Imre és II. Endre királyok sírhelyének meghatározására vonatkozó fejtegetéseit. Végűi még Imre és II. Endre királyok kronologiájához közölt újabb adalékokat, főleg Imre és Endre életéveinek, az 1203-iki beiháborúnak. Endre fogsága idejének s Imre király élete és uralkodása végnapjának tisztázása végett. Az érdeklődéssel hallgatott felolvasásra — ha megjelenik — még visszatérünk. A NEMZETKÖZI TÖRTÉNELMI CONGRESSUS második összejövetele ez évben julius 23 — 28-ig tartatott meg Párisban. A Collége de France egyik termében volt a megnyitó ülés. melyen mintegy kétszázan jelentek meg. köztük a franczia és külföldi történettudomány nem egy kiváló képviselője. Magyarországra nézve tudvalevőleg társulatunk vezetése mellett alakult volt meg az előkészítő bizottság dr. Lánczy Gyula egyetemi tanár, vál. tagtársunk elnöklete alatt. A bizottság elnökségének fáradozásait siker koronázta. Hazai történészeink szép számmal vettek részt a congressuson. még pedig annak első. általános történelmi osztályában. Személyesen jelentek meg s előadást is tartottak : dr. Lánczy Gyula V. Coelestin pápa canonisatiójáról. dr. Márki Sándor kolozsvári egyetemi tanár a magyar jakobinusokról, dr. Darvai Móricz Magyarország első román hűbéreseiről, dr. Áldásy Antal a bizottság titkára a Magyarország és a délszláv államok közti összeköttetések oklevéltárairól. Bertha Sándor a költő Zrínyiről. Felolvastatott továbbá dr. Fraknói Vilmos vál. tagtársunk értekezése Petrarka veronai követségéről, melyet a szerző távollétében Malet osztálytitkár mutatott be. Kimagasló érdekességű, sőt politikailag is fontos volt az a vita. mely Xenopol jászvásári román egyetemi rektornak »Hypothesis a történetben« czímű felolvasásához fűződött, s a melyben Xenopol a dáko-román continuitást hangoztatva, a magyarországi románokat illetőleg nagyon is merész következtetéseket állított fel. Fejtegetéseit nyomban megczáfolta Lánczy Gyula, ki mint a magyar kormány képviselője is szerepelt a congressuson, majd Darvai Móricz redukálta kellő értékükre az ismert román történelmi nézeteket. Bertha Sándor előadása kapcsán Lánczy Gyula bemutatta a congressusnak a Magyar Történeti Életrajzok legújabb füzetét,