Századok – 1900

Történeti irodalom - Jancsó Benedek: A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota. II. köt. Ism. Moldován Gergely 56

TORÏBNETI IRODALOM. A román nemzeti törekvések története és jelenlegi állapota. Irta Jancsó Benedek. II. kötet. Budapest, 1899. Lampel Róbert kiadása. 8-r. 2, 800 1. A szerző ebben a kötetben folytatja román politikai és történelmi tanulmányait. Az elsőben a liazai románság állapotát a legrégibb időktől fogva II. József trónra léptéig tárgyalta ; a második kötetet η Hóra-vüággal vezeti be, és befejezi az 1848/49-iki román lázadással. Hogy a hazai románság egész politikai múltját, kulturális mozgalmait, az azokon végig húzódó vezéreszméket teljesen megismerhessük, szükséges a szabadságharcz utáni állapotokat is megismertetni. A szerző ezen kérdésekkel a harmadik kötetben fog foglalkozni, melynek mennél hamarább való megírása a kép teljessége szempontjából nélkülözhetetlenné lett. A ki megértette a bécsi udvar intenczióit Erdélyt illetőleg annak a Habsburg-ház alá kerülése után, nem ütközhetett meg sem a Hóra-lázadáson, sem 1848/49-iki viselkedésén, magatartásán a románságnak, sem azon a politikai programmon, a melyhez az ma is ragaszkodik. Az 1697-ben inaugurált bécsi politikának természetes, logikus folyományai voltak ezek. A bécsi politika Erdélyben a román elemben kitűnő eszközt fedezett fel nemcsak a katholikus érdekek előmozdítására, hanem a magyarság túlnyomó hatalmának megtörésére is. A románság Erdélyben a protestáns nemzeti fejedelmek alatt a kálvinista vallással megbarátkozván, a magyarsággal itt-ott nemcsak közös egyházközségeket tartott fen, hanem saját egyháza szervezetébe, a protestáns egyházi intézmények egész sorozatát vette fel, a melyek a gör. keleti egyházat nálunk nem kis mértékben kálvinizálták. Ezt a kapcsot kellett mindenek előtt széttörni, azután a reformáczió befolyása alól felszabadítandó románsággal megnöveszteni a római katholikusok számát, hogy végre a román érdekek ellentétbe állíttassanak a protestáns