Századok – 1900

Értekezések - MOHL ADOLF: Adatok Nádasdy Ferencz országbíró életéhez 616

618 mohI, adolf. Stotzingen János Rudolf volt Szarvkő földesura, kinek Nádasdy a 400 arany zálogos summát föl is ajánlotta. De mert Stotzingen báró vonakodott azt elfogadni, Nádasdynak, alighanem P<Ittendorf várából kiküldött fegyveresei, a mondott napon nagy hatalmastíl rácsaptak Szarvkőre s a jólelkű bárót egyszerűen kitették a birtokból. Stotzingen ekkor a bécsi udvarhoz folyamodott oltalomért és segítségért, a honnan azután okt. 16-án keményen ráírtak a hatalmaskodó magyar grófra. »Mi jut eszébe, — mondja a leirat — hogy egy százezer forintos birtokot 400 aranyért akar lefoglalni. Ha van hozzá joga, keresse azt pör útján.« Ugyanezen ügyből kifolyólag Gonzaga őrgróf, a Bécs-városi guardia főnöke, okt. 27-én parancsot kapott, hogy — ha szükség lenne rá néhány száz gárdistával védelmezze meg Stotzingen bárót Nádasdy ellen.J) így kerültek azután a felek a vasvári káptalan elé. hol is mint már ismeretes — 1650-ben jun. 3-án akkép egyeztek meg, hogy Nádasdy az erőszakosan elfoglalt uradalomért 140,000 forintot fizet.2

) III. Ez időtájt Nádasdy hosszasan betegeskedett. Az emberek már lassú mérgezésről suttogtak. Ez a betegség vitte a grófot a híres loretói templom és kolostor megépítésére. A gróf 1657-ben máj. 12-én Pottendorfban kelt levelében ekkép beszéli el a dolgot: »Midőn (1650) szept. 16-án — írja — sárvári kastélyomban régi veszedelmes bajom újra erőt vett rajtam, e napon este felé, szerelmes hitestársammal, Esterházy Anna Juliannával egyetemben, térdenállva, a szomorúak és elhagyatottak vigasztalójához fordultam, buzgó áhítattal esedezvén, ha ugyan lelkem üdvösségére szolgálna, eszközölje ki szerelmes Fiánál fölgyógyulásomat. Benne helyezett erős bizalmam jeléül egyúttal megfogadtam, hogy szarvkői uradalmamnak Loretó nevű helyén, a bold. Szűz szeplőtelen fogantatásának tiszteletére, a szervita papoknak templomot építtetek.« s) Nádasdy erre hamar meggyógyult, s már 1651-ben jul. ') Bécsi cs. és kir. állami levéltár : 94. sz. »Die niederöst. Grenze gegen Ungarn« cz. kézirat. a) TT. ο. — Y. ö. Tört. Tár. 1887. 72«. 1. 3) Ε levél eredetije és másolata, kívül 1G49 felírással, megvan az Orsz. Levéltárban : Acta Servit. Fase. F. nr. 2. — Továbbá Hevenessy gyűjteményében: XXIX. köt. 317 s köv. 11. — Nyomtatásban legelőször közölte az 1667-ben megjelent Servitut, Mariana sen Hist. Ord. Servit Β. M. Y. 360—361. 11. De itt a levél nincs keltezve.