Századok – 1900

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Nagy Lajos és a bulgár bánság 577

NAGY LAJOS ÉS A BULGÁR BÁNSÁG. 58:'. II. Nagy Lajos király bulgár politikájának és hadjáratának csak egyes szálait és időrendileg nem mindig szabatosan meg­állapítható adatait ismerjük. Csak úgy érthetjük meg bulgáriai actióját, ha fontolóra veszszük, hogy a Balkán-félsziget keleti felén mind a byzanczi császári hatalom, mind a bulgár állam­szervezet egyaránt hanyatlásnak indultak. A byzanczi biroda­lom délnyugati kereteit Dusán szerb czár bontotta meg, s VI. János, a keleti császár, egyfelől a szerbség, másfelől az ozmán expansió s északról a bulgárok nyomását érezte. Míg azonban a szerb hódítás Dusán halálával véget ér, Bulgária pedig 1365-ben három részre oszlik, az egységes ozmán hata­lom biztosan nyoniúl előre s megváltoztatja az addigi hatalmi egyensúlyt. Első sorban Bulgária belső viszonyai szolgáltattak külső beavatkozásra okot. Sándor bulgár czár ifjabb fiának, III. Sisman Jánosnak hagyta, illetőleg adta át még életében a trnovoi czárságot ; az idősebbiknek, Stracimir Jánosnak jutott a dunamelléki Bulgária Bodonynyal, míg a Pontus­melléki síkságon, a Kamóija folyamvidéken, egy Dohr otic (Τομπροτίτξης) nevű despota függetlenül uralkodott.1) A bul­gár területnek ez a megoszlása maga után vonta délről a török beavatkozást, északról pedig Nagy Lajos király fegyveres támadását. A magyar beavatkozás abból a — még kellően nem tisztázott — görög-magyar egyezségből folyt, melyet Lajos király kötött volt Palaeolog János császárral még 1365 előtt.2 ) A kérdésnek vallási része tisztán áll előttünk. Nincs benne kétség, hogy egyfelől általános keresztény indokok vezették a királyt, mikor a byzanczi birodalom megsegéllésére vállalkozott, de föltétlenül bizonyos másfelől, hogy a kiontandó magyar vérnek árát is megszabta. Épen úgy, mint a byzanczi politika, mely a keleti impérium integritását még haldoklása pillana­tában is hangoztatta, a budai udvar sem tévesztette szem elől, hogy neki joga van Bulgáriára. »Minket Bulgárország az örökség jogánál fogva illet« — így szól Lajos,király egyik oklevelében.8 ) Ki tudná megmondani, hogy az Árpádházbeli igények örökösödési indoka, vagy a kétségtelen még élő, inkább ') Családi viszonyait nem ismerjük. Északon Oláhországgal volt határos a területe, mire érdekes bizonyíték a Függelck-ben közölt VI. sz. levél. Jireèeké az érdem (német munkája 320. 324. 336. 11.), hogy e hatalmi viszonyokat tisztázta. 2) Erről Pór Antal id. m. 385. 387. 11. 3) 1366. febr. 2. Hazai Okmt. I. 248. 1. — Pór Antal id. m. 386. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom