Századok – 1900

Tárcza - Szláv történeti szemle - 558

558 TÁRCZA. Csorna József több rajzzal illusztrált czikkét hozza, melyben a tudós heraldikus az első magán czímer-adományozásokról értekezik. Utána Wertner Mór hosszabb genealógiai tanulmányt tesz közzé »A Báthoryak családi történetéhez« czím alatt, kiterjeszkedve a család minden ágára, az első ismert nevű őstől a család kihalásáig, s összeállítva az egész nemzedékrendet is. Kállay TJbul a Kun László korabeli belzavarok történetéhez közöl adalékot »A hűtlen Kozma fiak nemzetsége« czímmel. Boncz Ödön az Irsay és a Szentbalázsi Szele család 1431-iki czímeres levelét ismerteti. A vegyesek rovatában ismét Wertner Mór két közleményét találjuk : az egyik Szügyi Miklós esztergomi érsek családjáról, a másik Mártonos bán és a Zétényi Makó család eredetéről szól. Nem kevésbbé érdekes Illéssy János közleménye égy mult századbeli perről, melynek tárgya a Nagymihályi czímer bitorlása volt. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1899. VIII. A BOSZNIAI ÉS HERCZEGOVINAI ORSZÁGOS MÜZEUM ÉRTESÍTŐJE. (Glasnik zemaljskog muzeja u Bosni i Hercegovim.) Szerkeszti Hörmann Konstantin. Megjelenik Sarajevoban, évenkint négy kötetben. 1899. I—IV. köt. Fontosabb közlemények e kötetekben: 1. Meringer Rudolf: A parasztház Boszniában és Herczegovinában (187—236. 11.) számos érdekes rajzzal. 2. F. M. A diokleai királyság. (237—316. 11.) Az értekező közli az összes eddig ismert adatokat a diokleai (Duklja) királyságról. Leírja keletkezését, kiterjedését, uralkodóit genealógiájukkal, viselt dolgaikat, végre a királyság feloszlását, illetőleg területének más délszláv országokba való beolvadását. 3. G-ente Ferencz : Bosnyákok idegen államok hadiszolgálatában. (537—606. 11.) Ismerteti a dán és porosz hadseregekben 1750-től 1800-ig szolgált bosnyák csapatok történetét. A kötetek többi részét számos ábrával megvilágított régészeti, néprajzi és természetrajzi közlemények foglalják el. IX. NADA. Tudományos, szépirodalmi és művészeti folyóirat. Sarajevo, 1899. — Egyetlen történelmi értekezést közöl Borics boszniai bánról (1150—-1163). Az Árpádházi királyok Horvátország és Dalmáczia megszerzése után azon voltak, hogy a Balkán félsziget felső részében hatalmukat mennél inkább kiterjeszszék, a mi a Komnenokkal való harczokat idézte fel, kik ugyanerre törekedőnek. Az Árpádoknak e harczokban elővédei voltak Szerbia és Bosznia. Amazt önállóságra segítették, ezt megvédelmezték. ') Helyes kiejtéssel nem Mártonos, hanem Martonos.