Századok – 1900

Tárcza - Katholikus Szemle - 556

556 TÁRCZA. sítása az örmény metropolis levéltárában található anyagnak, mely inkább nyers, mint feldolgozott állapotban jut az olvasó szeme elé. Miután a városi tisztikar fizetésével és hatáskörével megismerkedtünk, a szerkesztő részletesen tárgyalja Verzereskul (Verzár) Oxendius (f 1715. márcz. 10.) örmény szertartású kath. püspök élete viszontagságait, kinek életrajzát egyébiránt már az Armenia mult évi első füzetében olvastuk.1) Hívei méltán tisztelik őt a »legnagyobb hazai örmény« nevével, mert senki sem tett nálánál többet fajrokonai boldogulásáért. Ha valaki, ő bizonyára kiérdemelte népe háláját s valóban megszolgált azért az érczszoborért, mely a hálás utókor összerakott filléreiből emelve, rövid időn ékesíteni fogja az általa alapított város díszes közterét. — Szongott terjedelmes monographiáján kívül minden füzetben találunk rövid ismertetést egy-egy régi örmény író élete pályájáról dr. Patrubány Lukács székes fővárosi tanártól, a kit a vallás- és közoktatásügyi miniszter csak nemrég erősített meg a budapesti egyetemen az örmény nyelv és irodalom magántanári kathedrájában. — ETHNOGRAPHIA. A Magyar Néprajzi Társaság értesítője. Szerkesztik Munkácsi Bernát és Sebestyén Gyula. XI. évf. 1900. 1-—4. füzet. — A három első füzetben Sebestyén Gyula értekezik a gyászmagyarokról. A harmadikban Munkácsi Bernát czikkét olvassuk a régi magyar lovas temetkezés keleti változatairól »Adalékok a magyar halotti szokások pogány hagyományaihoz« czím alatt, kiegészítésül a szerzőnek ugyan e tárgyról régebben írt nagyobb tanulmányához, — A negyedik füzet Galgóczy János őstörténelmi tarlózásait közli. A kisebb közlések rovata alatt Munkácsi Bernát (1. füz.) a »Imszár« szót fejtegeti, Baloghy Dezső pedig (4. füz.) a magyar halotti szokások pogány hagyományaihoz közöl újabb adalékot. — KATHOLIKUS SZEMLE. XIY. köt. IV. Y. YI. füzet. — A negyedik füzetben Karácsonyi János azzal a kérdéssel foglalkozik : Mi köze a görög egyháznak a magyarok megtéréséhez ? s czikkével Schwartz Grodofrédnek a köztudatban szinte meggyökeresedett állítása ellen, hogy t. i. a magyarokat első ízben a görögök térítették meg, ·— harczolva, arra a valóságot kifejező eredményre jut, hogy a görög egyháznak semmi köze a magyarok megtéréséhez. Bizonyításai közé micsoda tévedések csúsztak : már kimutattuk.2) Az ötödik füzetben Karácson Imre czikke »Szigetvár ostromának török leírása« czím alatt a vár 1566 évi ostromához nyújt adatokat. A világhírű hadi eseményt Musztafa Ali (1542 —1600) leírásában mutatja be. Musztafa Ali nem volt ') Századok, 1899. 564. 1. ή Olv. P. Gy. czikkét : Századok, 1900. 363. I.