Századok – 1900

Tárcza - Kunos Ignácz jelentése a Keleti Szemléről 552 - Kuun Géza gróf felolvasása Kőrösi Csoma Sándorról 552

552 TÁRCZA. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA április 30-án tartott összes ülésében Körösi Csorna Sándor emlékét ünnepelte ; emlékét annak az elszánt magyar tudósnak, a ki — nyolczvan esztendeje mult -— jóformán minden segedelem és társ nélkül, egyedül lelkétől lelkesítve, indult a messze Ázsiába az őshaza fölkeresésére, s huszonkét esztendei munka, kimondhatatlan fáradalmak és szenvedések után végre örök sírt talált ott. hol hasztalan kereste bölcsőjét nemzetének. De ha föltett czélját, mit lángoló fajszeretete sugallt lelkének, el nem érhette is, megbecsülhetetlen kincset hagyott a tudománynak azon munkáiban, melyekben a titokzatos Tibet nyelvét, irodalmát és történetét ő tárta fel először Európa orientalistái előtt. Eletét Duka Tivadar írta meg s adta ki magyar és angol nyelven még 1885-ben. Ugyancsak Duka Tivadar tett 1897-ben ezer forint alapítványt oly czélból, hogy a M. Tud. Akadémia minden harmadik esztendő április havában. Körösi Csoma Sándor születésének (1784. ápr. 4.) és halálának (1842. ápr. 11.) évfordulója idején, a keleti tudományok, még pedig első sorban az ázsiai kultúra körébe vágó s az alapítvány jövedelméből jutalmazandó szakszerű tanulmány előadásával szenteljen ünnepet a mártir tudós örök tiszteletre méltó emlékének. Ez évben, első alkalommal, gr. Kuun Géza kiváló orientalistánk volt az ünnepi ülés szónoka, bemutatván Körösi Csoma Sándorról, az ő csodás pályafutásáról és tudományos kutatásairól írt jeles tanulmányát, melyet mindenki érdeklődéssel fog olvashatni, a ki tudni akarja, hogy minő része van nemzetünknek az általános tudományosság eddig elért eredményeiben, s miképen vált »egy szegény árva magyar« az egyetemes világirodalom kimagasló alakjává. Az első osztály május 7-iki ülésében Kunos Ignácz levelező tag tett jelentést a Keleti Szemle (Revue Orientale) új tudományos folyóirat megindulásáról, melynek feladata leend az ural-altaji népek családjának egymás közt, valamint az idegen népekkel való érintkezéseit tárgyalni s különösen oly dolgozatokat közölni, melyek a magyar faj ősi rokonságának kérdését megvilágíthatják, vagy annak tisztázásához adatokkal járulhatnak. A folyóirat megjelenő füzeteit bővebben fogjuk ismertetni. A második osztálynak a következő héten, május 14-én volt ülése, melynek alkalmával Fraknói Vilmos r. tag olvasta fel »Nagy Lajos és Petrarca« czímű rövid értekezését. A tudós felolvasó a vatikáni levéltárban talált új adatok alapján ismertette a hírneves költő politikai és diplomácziai szereplését, a kit VI. Kelemen pápa 1347 őszén azzal az izenettel küldött Veronába a Deila Scala urakhoz, hogy akadályozzák meg Nagy Lajos