Századok – 1900

Tárcza - Kunos Ignácz jelentése a Keleti Szemléről 552 - Kuun Géza gróf felolvasása Kőrösi Csoma Sándorról 552

552 TÁRCZA. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA április 30-án tartott összes ülésében Körösi Csorna Sándor emlékét ünnepelte ; emlékét annak az elszánt magyar tudósnak, a ki — nyolczvan esztendeje mult -— jóformán minden segedelem és társ nélkül, egyedül lelkétől lelkesítve, indult a messze Ázsiába az őshaza fölkeresésére, s huszon­két esztendei munka, kimondhatatlan fáradalmak és szenvedések után végre örök sírt talált ott. hol hasztalan kereste bölcsőjét nem­zetének. De ha föltett czélját, mit lángoló fajszeretete sugallt lel­kének, el nem érhette is, megbecsülhetetlen kincset hagyott a tudománynak azon munkáiban, melyekben a titokzatos Tibet nyelvét, irodalmát és történetét ő tárta fel először Európa orien­talistái előtt. Eletét Duka Tivadar írta meg s adta ki magyar és angol nyelven még 1885-ben. Ugyancsak Duka Tivadar tett 1897-ben ezer forint alapítványt oly czélból, hogy a M. Tud. Akadémia minden harmadik esztendő április havában. Körösi Csoma Sándor születésének (1784. ápr. 4.) és halálának (1842. ápr. 11.) évfordulója idején, a keleti tudományok, még pedig első sorban az ázsiai kultúra körébe vágó s az alapítvány jövedelméből jutalmazandó szakszerű tanulmány előadásával szenteljen ünnepet a mártir tudós örök tiszteletre méltó emlékének. Ez évben, első alkalommal, gr. Kuun Géza kiváló orientalistánk volt az ünnepi ülés szónoka, bemutatván Körösi Csoma Sándorról, az ő csodás pályafutásáról és tudományos kutatásairól írt jeles tanulmányát, melyet mindenki érdeklődéssel fog olvashatni, a ki tudni akarja, hogy minő része van nemzetünknek az általános tudományosság eddig elért eredményeiben, s miképen vált »egy szegény árva magyar« az egyetemes világirodalom kimagasló alakjává. Az első osztály május 7-iki ülésében Kunos Ignácz levelező tag tett jelentést a Keleti Szemle (Revue Orientale) új tudományos folyóirat megindulásáról, melynek feladata leend az ural-altaji népek családjának egymás közt, valamint az idegen népekkel való érintkezéseit tárgyalni s különösen oly dolgozatokat közölni, melyek a magyar faj ősi rokonságának kérdését megvilágíthatják, vagy annak tisztázásához adatokkal járulhatnak. A folyóirat megjelenő füzeteit bővebben fogjuk ismertetni. A második osztálynak a következő héten, május 14-én volt ülése, melynek alkalmával Fraknói Vilmos r. tag olvasta fel »Nagy Lajos és Petrarca« czímű rövid értekezését. A tudós fel­olvasó a vatikáni levéltárban talált új adatok alapján ismertette a hírneves költő politikai és diplomácziai szereplését, a kit VI. Kelemen pápa 1347 őszén azzal az izenettel küldött Vero­nába a Deila Scala urakhoz, hogy akadályozzák meg Nagy Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom