Századok – 1900
Tárcza - Tóth-Szabó Pál: A bihari vár 547
550 TÁRCZA. — de még a temetőnek mondott hely területén belül, — a hol elég egy ásófordítás és 2 — 3 koponya kerül napfényre. Karácsonyi János úgy véli ezt megfejthetőnek, hogy a cemeteriuwi az ő szűk voltánál fogva idővel megtelhetett, s ilyenkor a lakosok, hogy halottjaikat eltemethessék, felásták a régi sírokat s porladozó lakóikat egy közös sírba tették további pihenőre. Hogy e sírokat megtaláljuk, másfél méternyire kellett ásni. Ez a mélység azonban tetemesen csökken, ha tekintetbe veszszük, hogy a föld mai felszíne korántsem azonos a hely 800 év előtti felszínével. Sokszor egy méternyire is le kell ásni, míg elhányva a porhanyós földet, termésföldre találunk. Ha megemlítem még, hogy a déli várárokban csak két méternyi mélységben tűnt elő az ős termésföld, a várárok tehát eredetileg ennyivel volt mélyebb mint manapság, ezzel röviden megismertettem munkálkodásunkat. Ha e rövid ismertetés szűk határai között nem bocsátkozhatunk is hosszabb következtetésekbe, mindazonáltal a tapasztaltak alapján néhány megjegyzést nem mulaszthatunk el. Általában azt mondhatjuk, hogy ha a végzett ásatások nyújtanak is némi adatot a bihari vár történetének felderítéséhez, ugyanakkor meg is nehezítik a tiszta látást, új kérdést fűzvén a többihez. Tisztázzák a kérdést annyiban, hogy igazolják Anonymus azon állítását, mely szerint a bihari várat kőfalak kerítették, melyeket a magyarok és székelyek, miután a vár árkait betöltötték, létrák segítségével akartak meghágni.1 ) így eltűnik azon nehézség, mely nem egy kiváló történetírónkat bírta arra, hogy a falakkal körűivett Bihart — támogatva a Bellarad névtől 2) — másutt keressék.8 ) — Bonyolultabbá tették ásatásaink a dolgot annyiban, hogy most az az új kérdés merül fel : kik építkeztek itt az építés mesterségébon máinagyfokú haladást feltételező betonnal ? Hogy magát a földvárat itt találták honfoglaló őseink, azt tudós tekintélyek régen eldöntötték. Hogy Bihar nem azonos Bellaraddal, s hogy Bellaradot, valamint Anonymus bihari fejedelmét, Menumoroutot, e tájéktól messze kell keresnünk, ma már kérdés tárgya alig lehet.4) 1) Anonymus 51. fej. 9) U. o. — Anonymus legújabb fac-simile kiadásának (Budapest, 1892.) szerkesztője e nevet, melynél az eredetiben a javítás kétségtelen nyomai láthatók, Belland-nak olvassa. s) Pl. Szabó Károly (A magyar vezérek kora, 101. 1.) Bihar várát a Fekete-Körös mentén Belényestől nem messze Fenesfalu határában véli feltalálni azon várban, melyet a nép romjaiban is ma Bélavára néven nevez a Bellarad szláv névtől. — Keresztury Jifese/'(Compendiosa descriptio fund. epp. M. Varad. 12 és köv. 11.) Bihart Váraddal azonosítja s Várad nevét a Bellarad-Vellahrad névből származtatja. *) Olv. Bunyitay Vincze értekezését a bihari várról : Emlékkönyv
