Századok – 1900
Tárcza - Győry Tibor: Adatok a morbus hungaricus történetéhez 534
540 TÁRCZA. possidendam. Percutiat te DOMINUS egestate, febri et frigore, ardore et aestu et aëre corrupto, ae rubigine, et persequatur donee pereas.« *) Már csak a magyar levegő és klíma is mint feltétlenül ölő volt ismeretes előtte. Vájjon csoda-e hát, ha az idegen katona, kinek a klima és az ellenség kardja között volt választása, a harmadik expedienst választotta: azt az életmódot, melybe ha bele is hal, nem veszíthetett vele semmit, de legalább halála napjáig jól élt. Ily módon minden elővigyázatosság figyelmen kívül hagyásával, teljesen a praedestinatiónak engedve át magukat, nagyban hozzájárultak ők maguk ahoz, hogy oly hírhedtté és félelmessé tegyék Magyarországot. A német harezosok nagy része ellenséget se látott, mert már előbb elpusztult a morbus hungaricusban, mely őket jobban pusztította, mint a törökök kardja.2) Alig hogy a határra érkeztek, megkezdték a halálos végű dobzódást.3 ) Mennél kevesebb részök volt az italban odahaza, annál többet kívántak meg itten s annál inkább ártalmukra is volt.4) Ε mellett annyira falánkok is valának —· mely tulajdonságukról, a »voraeitas Grermanorum«-ról már Tacitus, majd pedig RulandB) is megemlékezik — hogy életmódjuktól még akkor sem állottak el, ha betegekké lettek tőle. Voltak, kik ennek folytán három hónapon át folytonos hasmenésben szenvedtek s tisztöket is ellátták, míg »szerencséjükre« végűi komolyabb alakot nem öltött a baj, mert így mégis gyógyítás alá kerültek.6) De mindaddig nem tartotta vissza a katonákat ]) »Bocsásson rád az Úr döghalált, míg csak el nem emészt színéről a földnek, melyet elfoglalni indulsz. Verjen meg az Úr Ínséggel, forrósággal és hidegleléssel, aszálylyal és szárazsággal, és romlott levegővel és lázzal, és sújtson mígnem elpusztulsz !« Ruland M. De perniciosae luis Ungaricae tecmarsi et curatione Tractatus. Francofurti, 1000. 4. 1. 2) .. . »quod tunc demum detestantur : cum languore Pannonico flaccescentes .... hoste ne viso quidem, ad Tartara lente descendere coguntur« (Coberus I. 46.) . . . »plures castra Christianorum contra Turcas secuti magis fere morbis variis, quam ferro barbarorum belli tempore periere< (Windisch: De languore Pannonico. Erfurt, 1714. 6. 1.) . . . »plures hoc morbo, quam ense hostis interiisse . . .« (Georgi : De febre Hungarica. Erfurt, 1687. 3. 1.) ... »fere plures eo tum morbo quam hostis gladio perierint . . .« (Langius : Epist. medic, vol. tripart. Francofurti, 1589. Vol. I. epist. IV. 23. 1.) stb. stb. s) Coberus is panaszkodik miatta, mondván : »Plerumque evenit, ut vix iam in primo limine Pannonas salutantes, crapulae suae poenas dent meritissimas, morbis, penuria sordibusqne e medio sublati. Hoc autem deplorari potius, quam verbis exprimi potest.« Id. m. I. 45. 1. 4) »Constat et illud : homines, antea vino non assuetos, longe magis ex assiduo Lyaei usu inflammari, quam qui inter vineta cum vinis adoleverit.« »Stratiotam unicum cum putido scorto et calone unico sedecim optimi vini amphoras quas vocant, ante lustrum exhausisse . . . ipsemet vidi.« Coberus id. m. I. 43, 45. 1. 6) Ruland id. m. 242. 1. e) Coberus id. m. II. 54. 1.
