Századok – 1900

Történeti irodalom - Jankovics: Pabirci po povjesti županije Varaždinske. Ism. Margalits Ede 532

532 TÖRTÉNETI IRODALOM. 532 lehet, hogy a secretarü assistentes is közvetetten érintkeztek a pápával. A nuntiusoknak adott instructiók az államtitkár signaturájával láttattak el. A beérkezett levelezés III. Julius pápa pontificatusa elején Dandino államtitkársága alatt az ő vagy a pápa czíme alatt megy. Midőn ez állásától megvált, 1551 második felétől del Monte bibornok vette át a beérkezett leveleket, de találunk még a pápa czímével ellátott levelezést is. Természetes, hogy a pápa halála után az államtitkárságban is változás állott be. IY. Pál pápa alatt Barengo Ferencz larinoi püspök volt a titkos brevék három secretariusa között az első. Egy másik osztályt alkottak a secretarü a litteris italicis, kik szám szerint hatan valának. Az államügyek élén IV. Pál idejében Giovanni délia Casa állott, kinek halála után 1556-tól Silvestro Aldobrandini lett az első pápai titkár. Értékesek azok a megjegyzések is, melyeket a nuntiaturák irataihoz levéltári tekintetben fűz a szerző. III. Julius és IV. Pál pápa idejére nézve összeállítja annak kimutatását, hogy a diplomácziai levelezés micsoda levéltárakban és könyvtárakban maradt fen. Látjuk ez összeállításból, hogy a diplomácziai levelezésből is nagyon sok veszett el az idők folyámán, a mit nagyban előmozdított az a szokás, hogy a hivatalos iratok részben vagy egészben az állásától megváló hivatalnokkal együtt vándoroltak tovább; oly szokás, melynek főleg a római főúri családokban, melyeknek majd mindegyike adott pápát vagy bibornokokat az egyháznak, igen gyakran akadunk nyomára. * * * Pabirci po povjesti zupanije Varazdinske. (Böngészet Yarasd megye történetéből.) Irta Jankovics Gyula. Varasd, 1899. 8-r. XXII, 163 1. Ezen munkának, czíme után ítélve, tulajdonképen Varasd megye monographiájának kellene lenni, voltaképen azonban csak a megye örökös főispánjainak, az Erdődy grófoknak dicsőítésére szolgál, kiknek soraiból 1607—1895-ig tizenheten ültek e megye főispáni székében. A munka három részből áll : 1. Varasd megye múltja ; 2. a megyei levéltár fejlődésének története; 3. tájékoztató a ma már rendezett állapotban levő megyei levéltárban. A második rész elég érdekes, a harmadik is hasznos munka, azonban az első, mely tárgyánál fogva a legfontosabb lenne, igen gyarló és sovány, és még keretnek is kevés, ha e művet csak az Erdődy család történeti monographiájának tekintjük is. A történeti rész sem nem szerves,