Századok – 1900
Történeti irodalom - Kollányi Ferencz: Esztergomi kanonokok. Ism. Srs 526
526 TÖRTÉNETI IRODALOM. körülbelül egy évvel később meghalt. Végső napjait zsoldos katonaságának, a szejmetiek-wek lázadása keserítette el. Sîrbu a főbb körvonalakban itt előadott eseményeket külpolitikai vonatkozásaikban mindenütt a legjobb s első sorban magyar forrásokra támaszkodva beszéli el. Igyekszik tárgyilagosnak maradni, de az eseményeket mégis akként csoportosítja, hogy mindenütt Máté vajda álljon az előtérben, s a közreműködő magyarság csak amolyan másodrangú tényezőnek tűnjék fel, a melynek látható törekvése : Mátéval a maga számára kapartatni ki a gesztenyét. Β megjegyzések mellett is el kell azonban ismernünk, hogy Sîrbu a románmagyar viszonyokat román történetírónál eddigelé szokatlan tárgyilagossággal vizsgálja. Objektivitása és jártassága nemcsak a román, hanem a magyar forrásokban és történelmi irodalomban is, alkalmassá teszik arra, hogy a román-magyar történeti érintkezésekkel — melyek, miként jelenlegi tanulmányából is látszik, sokkal bensőbbek és terjedelmesebbek voltak, mint általában hinni szeretik — behatóbban foglalkozva, jövőre még jó és értékes szolgálatokat tegyen az irodalomban. JANCSÓ BENEDEK. Esztergomi kanonokok 1100—1900. Irta Kollányi Ferencz. A magyar kath. egyház kilenczszázados évfordulója alkalmából kiadja az esztergomi főszékesegyházi káptalan. Esztergom, 1900. Buzárovits Gusztáv kny. 8-r. LYI, 547 1. Kollányi Ferencz terjedelmes munkában mutatja be azon egyházi személyeket, kik a munka megjelenéseig az esztergomi káptalan tagjai voltak, illetőleg a kiknek emlékét fölfednie sikerült. A mű kiadásának gondolata még Simor János primásé volt. Egy évtized mult el, míg a sokoldalú kutatást kívánó munka napvilágot láthatott. A szerző gazdag anyaggal dolgozik, hiszen a hazai levéltárakon kívül, melyek közt — mellesleg megjegyezve — kár volt a győri káptalanét is végig nem nézni, a vatikáni s az olasz állami levéltár anyagából is merített. Már a munka czíme figyelmeztet bennünket, hogy nem az esztergomi káptalan fejlődésének képét, hanem csak a kanonokok időrendileg összeállított hosszabb-rövidebb életrajzait, illetőleg névsorát fogjuk benne kapni. A szerző maga is érezte ennek a pusztán névleg, vagy rövid biographiákkal való fölsorolásnak az olvasóra nézve fárasztó voltát, s ezen a bajon iparkodott segíteni a bevezetéssel. Ε terjedelmesebb értekezés, melyet a szerző a Magyar 1*
