Századok – 1900

Értekezések - ZSATKOVICS KÁLMÁN: A Koriatovicsok 509

A KOKIATOVICSOK. 511 meg az írók. 1) Azok, a kiknek véleménye szerint a Koriatovics herczegek Jagelloval együtt tértek át a latin egyházba, azt állítják, hogy Sándor berezeg a szmotricsi dominikánus zárda sírboltjába temettetett el. míg azok szerint, kik azt vélik, hogy a Koriatovics herczegek a görög egyház hívei maradtak halálukig, Sándor herczeg a boldogságos szűz tiszteletére emelt kameneczi görög szertartású templomban nyugszik, mely templomnak Sándor és György herczegek voltak az alapítói. Mivel arra nézve nincs írott adat, hogy a Koriatovics berezegek Jagellóval együtt tértek volna át a latin egyház kebelébe, és mivel mind György, mind Konstantin herczegek a görög egyház kebelében haltak el, — én részemről az utóbb előadott nézetet tartom elfogadhatóbbnak. Igaz, hogy az ellen­kező nézet vitatói arra hivatkoznak, hogy Podoliában ez idő­tájt a zárdák és templomok számából következtetve a latin egyház már igen virágzó állapotban volt, és hogy György ós Sándor herczegektől épen a szmotricsi dominikánus zárda részére kiállított adományleVél maradt fen,2 ) de ha figyelembe veszsziik a föntebb mondottakat, és ha nem tévesztjük szem elől, hogy a kérdéses oklevél csak megerősíti a szóban forgó zárdát egy száraz malom birtokában, akkor alig hiszszük el, hogy e zárda sírboltjába volna Sándor herczeg eltemetve, nem pedig az általa alapított kameneczi templomban. Konstantin herczeget Nagy Kázmér lengyel király, a ki Gedimin leányát, s így a Koriatovics herczegek nagynénjét bírta volt nőül, 1339-ben utódává választatta meg a lengyel rendek által, de Konstantin herczeg készebb volt a lengyel koronáról lemondani s így alioz Nagy Lajos királyunknak utat nyitni, mint a görög egyházból a latinba lépni át, a mi pedig a király­ság első föltétele volt. Konstantin herczegről az utolsó adatot 1383-ból bírjuk, a mikor Tódor herczeggel egyetemben egy Nemirov nevű előkelő hívének Bakota városát adományozza.3) A hazai írók majdnem egyhangúlag azt állítják, hogy Nagy Lajos királyunk 1352-ben hadat vezetvén Kázmér len­gyel király segítségére a litvánok ellen, Podoliának Braczlav nevű városában szerződésre lépett Koriatovics Tódor herczeggel, mely szerződés értelmében Tódor herczeg Podoliát Nagy Lajos­nak engedte át a munkácsi és makoviczai lierczegségekért cserébe, s 40,000 emberrel jött Magyarországra, a magával hozott népet a Drág oláli vajda népétől elhagyott Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben telepítvén meg. Lucskay szerint, 0 Popov id. m. 31. 1. ή Popov id. m. 32. 1. Q ί 3) Popov id. m. 33. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom