Századok – 1900

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Gr. Rákóczi Erzsébet mint költő 481

GR. RÁKÓCZI ERZSÉBET MINT KÖLTŐ. 483 kastélyában tartózkodott, sőt iuár Pozsonyban is, a hol az apáczáknál buzgón vallásos neveltetésben részesül vala, — de a rokon családokhoz a városba gyakorta ki-kijárt. Mint afíele nagy parthiet, ,s még hozzá árva leányt, azon idők szokása szerint igen korán férjhez vivék, már 15— 16 éves korában. A szerencsés vőlegény, ki a tapasztalatlan, tanácstalan gyermekleány tetszését megnyeré (alkalmasint pozsonyi ismeretség), gr. Erdődy Imre tárnokmester fia, Erdődy Adám volt, a Nagyszombat környéki Szomolyán várának egyik lira. Î)e bizony ez a szép lovagvár csakhamar a szomorú csalódások, szenvedések tanyájává, valódi börtönévé vált az életvidám, viruló Rákóczi-leánynak, a boldogtalan Erzsébetnek, a ki a beteges, hervadozó, semi-vir, és még ehhez : eleven, de ártatlan ifjú nejét rettenetesen féltő férj mellett csak hiába epedett. Szegény Rákóczi Erzsébet 18 éves korában már kimondhatatlanúl szerencsétlennek érzé magát ilyen férj oldalán. Melyik évben szabaditá meg őt e szomorú rabságából hites urának halála? és mikor ment másodszor férjhez az elhunytnak unokatestvéréhez, gr. Erdődy Györgyhöz, a későbbi országbíróhoz, a ki szintén Szomolyánban tartotta otthonát? az Erdődy grófok hiányos dátumú nemzedékrendjeiből pontosan kihüvelyezni nem lehet. Annyi bizonyos, hogy Rákóczi Erzsébet az 1680-as évek elején már gr. Erdődy Györgyné volt, s a mikor e második hitvestársa, mint Thököly Imre fejedelemnek id. b. Bercsényi Miklós generálissal, gr. Czobor Ádámmal, gr. Homonnay Zsigmonddal együtt kényszeredett híve, 1683 őszén, a bécsi török vereség után visszavonuló kurucz tábort követve, Lengyelországba menekült : egy darabig a felesége sárosi jószágán, Zborón vonta meg magát. A nemes lengyel király, Sobieski III. János azonban már 1684 elején amnistiât szerzett I. Lipótnál e hozzá menekült magyar főuraknak, kik büntetlenül térhettek haza, s magokat igazolván, méltóságaikba visszahelyeztettek. Ekként Erzsébetnek is megint nyugodalma lett volna férjével, — mindazáltal, mint az előbbi, úgy e második házassága is áldatlan, gyermektelen maradt, és boldognak sem volt mondható. Olyan férfias lelkületű, erélyes asszony, mint Rákóczi Erzsébet, 31*