Századok – 1900

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Gr. Rákóczi Erzsébet mint költő 481

GrR. RÁKÓCZI ERZSÉBET MINT KÖLTŐ. A férfias jellemű, a határozott, erőslelkű, akaratos, claczos fejű úrasszony; a szarvasok, őzek, erdeiek, hiúzok fáradhatatlan kergetője, lövöldözője, vadászhálókkal elfogója, a kis-tapolcsányi Diánna : Rákóczi Erzsébet, — mint lágy, epedő, panaszos dalú költő ? . . . Ki képzelte volna valaha ezt ! . . . Pedig mégis úgy van. Zboró, Kis-Tapolcsány, Hrussó úrnője, a keményfajú Iiákócziak büszke leánya, üatal menyecske korában zengő húrokat pengetett, a múzsáknak hódolt. Hiába: »"Ερως άνίκατε μ,άχαν« = a szerelem legyőzhetetlen hatalom, — mondja Sophokles, — legyőzhetetlen még az olyan energikus természetek számára is, a minő Erzsébet úrasszony vala. Rákóczi Erzsébet ez a behatóbb tanulmányozásra már csak a saját, nagy számban fenmaradt leveleiből ítélve is igen érdemes, eredeti, régibb úrnőink közt is párját ritkító nőalak, — a fejedelmi Rákóczi-ház ifjabb, gróű ágából eredt. Az ő ereiben is fejedelmi vér csörgedezett ugyan, dédunokája lévén Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelemnek, azonban I. Rákóczi Györgytől már nem származott, hanem az ifjabb fiúnak, a gráczi egyetem jezsuita tanárai és a hatalmas hittérítő Pázmány Péter befolyása alatt katholizált gr. Rákóczi Pál országbírónak Hetesi Pethe Annától való unokája, s a Várad külvárosában török kardok alatt 1664 május 18-án hősi halált halt nagyvitéz gr. Rákóczi László sárosi főispánnak, Nagymihályi Bánffy Erzsébettől született egyetlen leánya vala. A Rákócziak ifjabb ága ő benne halt ki 1707-ben. A fajszeretet, a családi összetartás, a fejedelmi ággal SZÁZADOK. 1900. VI. FÜZET. 31