Századok – 1900

Tárcza - Reizner János: Szeged története 469

TÁRCZA. 479 ÚJ KÖNYVEK. — SZEGED TÖRTÉNETE. A nagy alföldi magyar város négy testes nagy nyolczadrétű kötetre terjedő monographiája elkészült. A derék szerző, Reizner János tagtársunk, a szegedi Somogyikönyvtár igazgatója, hosszú évek, úgyszólván, élete java munkásságának eredményét bocsátja közre e kötetekben, melyek a város hazafias közönségének áldozatából a millennium emlékére látnak napvilágot, a tárgyhoz és alkalomhoz méltó díszes kiadásban. A mű az ezer éves múltról, a honfoglaló és városalapító ősi faj küzdelmeiről. tulajdonságairól, Szeged népe faji jellegéről s az idők jártával történt betelepülések által létrejött ethnographiai alakulásokról kíván számot adni a jelennek és jövőnek. Az első kötet a város általános történetét tartalmazza a legrégibb időktől a XVIII-ik század végéig ; a második kötet folytatásképen a politikai érdekű eseményeket beszéli el 1879-ig, az utolsó nagy árvízveszedelem évéig, melyet a szerző mintegy történetírói feladata határkövének tekintett. Mindkét kötet több részre oszlik, s mindegyik rész egy-egy korszakát öleli fel a város történetének. A harmadik kötetben az egyházak és hitfelekezetek, a hatósági és társadalmi élet, a közegészség-ügyi viszonyok, az iskolák, a közműveltségi és közgazdasági állapotok külön történetét kapjuk. Végűi a negyedik kötetben, melyet az egész munkához szolgáló betüsoros név- és tárgymutató egészít ki, a város történetére vonatkozó oklevelek gyűjteményét közli a szerző ; e gyűjtemény azonban nem teljes. A három első kötethez számos tanulságos rajz, képmelléklet és hasonmás járúl, mely a szerző előadását illusztrálja. Az érdemes munkát bővebben is fogjuk ismertetni. — ESZTERGOMI KANONOKOK. 1100 —1900. Veres Pál subcustos első kísérlete óta, a ki 1585-ben kezdte összeírni az esztergomi kanonokok névsorát, sok kísérletezés, újra meg újra kezdett, jólrosszúl végzett, azonban nagyrészt csak kéziratban fenmaradt előmunkálat készült már, mikor 1890-ben Kollányi Ferencz kapott megbízást néhai Simor János érsektől az esztergomi kanonokok életrajzának megírására. Így jött létre tíz esztendei levéltári kutatás és adatgyűjtés után az elől jelzett czím alatt megírt munka, melyet »a magyar kath. egyház kilenczszázados évfordulója alkalmából« az esztergomi fő-székesegyházi káptalan adott ki. A szerző nem csupán évszámokkal ellátott száraz névsorát, hanem — a mennyire az anyag bősége és adatai engedték — századról századra időrendben haladó valóságos életrajzgyüjteményét állította össze az esztergomi kanonokoknak a mai napig. A munkát a kötet végéhez csatolt Névmutató teszi könnyen használhatóvá, míg a kötet elején álló Bevezetés a káptalan alapítását, anyagi ellátását, belső életét,