Századok – 1900

Értekezések - NÉMETHY LAJOS: A márczfalvi prépostság 434

438 NÉMETHY LAJOS. ségei azonban az ausztriai szent Hvpolithoz csatoltatván, már a XV-ik században minden emléke megszakad. Róka nem említi, hol szerezte erről ismereteit. A Kirbach nevet ő hozta először forgalomba, mert Schier, a kire Fuxhoffer — mint látni fogjuk — hivatkozik, azt még nem ismerte. Rókának a rend okiratait kellett látnia, mert ezekben fordul elő — mint láttuk — Hyrpach vegyesen Hurpach-val. Továbbá tüzetesen foglalkozik e prépostsággal Fuxhoffer Dámján, ki már idézett munkájában két helyen szól róla. Először Horpáchnál,1

) a hol ezt mondja: »Schier Xistus a hasonlatosságból, mely a Kirbach és Hurbach nevek közt van, azt vélte, hogy a Horpach nevet is lehet használni, és így történt, hogy Horpáchot a szent Agoston-rendi karinges kanonokokénak vélte lenni. Mely vélemény mellett — mondja Fuxhoffer — az egész idő alatt, mióta a magyarországi monasteriologiával foglalkozom, semmiféle indokolást sem találtam.« Továbbá szól Fuxhoffer ezen prépostságról a szent Agostonrendi karinges kanonokok prépostságai között,3

) a hol e czímet adja neki : Praepositnra de Kirbach sancti Petri. Itt hivatkozva Rókára, elmondja ennek már fentebb idézett szavait. Továbbá idézi Schiernek feljegyzését Miklós prépost kinevezéséről, azután említi, hogy kért adatokat azon győri paptól, a ki a magyarországi egyházi (sacrum) Lexicon számára tartományának történetéhez gyűjti az anyagot. Ettől remélt bővebb tájékozást nyerhetni.3) Czinár Mór többnyire Fuxhoffert követi, azért szintén két helyen beszél a prépostságról. Horpácsnál Schierre vonatkozólag ezt mondja: »Hiába állítja, hogy e prépostság a szent Agoston-rendi karinges kanonokoké volt, mert arról úgy sem győzhet meg senkit.« 4

) A másik helyen, a hol Kirbach prépostságról szól,5

) átveszi híven azt, a mit Fuxhoffer mondott, de sajnos, Schier Xistus művét szerencsétlenül idézi. Fuxhoffernél ugyanis így van idézve: »Diss, de Greg. p. 7.« Ebből az idézetből Czinár ezt csinálta : »Dissertatio de Gregorio papa VII. p. 7.« Schier nem írt VII. Gergely pápáról értekezést, hanem írta azon munkát, melynek czímét föntebb jegyzetben közöltük. ') Id. m. II. 22. I. ') IJ. Ο. 276. 1. 3) Fuxhoffer igen óvatosan járt e] ; nem mond többet mint a mennyire biztos támpontot nyújtó adatokkal bír. Az, a kitől bővebb adatokat remélt, olyanokat nem szolgáltatott, mert különben Czinár Mór felhasználhatta volna azokat a Monasteriologia újabb átdolgozása és kiadása álkalmával. ') Id. m. II. 21. 1. *) U. Ο. II. 200. 1.