Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Sopron és Mosony vármegye történelmi földrajzához 10

SOPRON KS MOSONY VM. TÖRT. FÖLDRAJZÁHOZ. kérdését illeti, erre nézve egy oklevél kivonatából ezt jegyeztem föl : »curia Legintov sive novum praedium, cum villa adjacente similiter novum praedium«. De eltekintve ettől, a Legintóról szóló két határjárás, valamint a többi oklevelek, melyek a szentkereszti apátságnak adományozott egyéb szomszéd birtokokról szólnak, semmi kétséget sem hagynak fön arra nézve, hogy Legintó maga a zöme azon területnek, mely körűi a később adományozott vagy szerzett kisebb szomszédos birtokok, mint : 1278-ban terra Bissenorum északon Tördemész mellett, Tunafalva vagy Tenefalva (=-Vogeldorf) 1317-ben, az egymással határosvagy talán azonos Szécsen és Szécsenvölgy 1318 és 1324-ben, Petlen 1347-ben csoportosulván, a mai Mönchhofen (Barátfalu) nevű helység határát alkoták ; s mivel az apátság megírt történetéből annyit tudunk, hogy a mohácsi vész után elfoglalt birtokait ismét visszakapta : valószínű, hogy a régi Legintó (később novum praedium vagy curia monachorum nuvi praedii, németül Neuaigen) a XIIT-ik és XIY-ik században hozzácsatolt területekkel együtt a mai állapotnak is megfelel. Nemcsak az ezen birtokok határjárásaiban említett szomszéd helyek, mint Gálos, Zárán és Szent-Mária, továbbá a két Legintónak és Petlennek határaiban előforduló longa vallis, azután talán a Mosony és Hegyeshalom felé vezető utak érintkező határpontjai és egyéb adatok, melyek a táj ismerőinek bizonyára még bővebb fölvilágosításúl is szolgálhatnának, hanem a közvetlen szomszédos Beledre és az ezzel határos Pótfalvára vonatkozó oklevelek is — úgy vélem — támogatják nézetemet. Az 1318-ban említett Szécsen határleírásába lia jegyzeteim nem csalnak - valami értelemzavaró hiba csúszhatott be, mert a szomszédok ily megjelölése : keletnek terra Zaran (ma Zurán), délnek Gálos, nyugatnak Neuaigen curia földje, nem érthető; mivel eltekintve attól, hogy az északi határvonalról nem is szól, Szécsen a nevezett szomszédos helyekkel így nem tarthatott határt; valószínű, hogy tévedésből észak helyett kelet, nyugat helyett dél, és dél helyett a nyugati táj van határúi megjelölve. Ellenben Síécsenvölgy birtoknak 1324-ben a győri káptalan által teljesített határjárásáról szóló jelentés már oly világosan jelöli meg a szomszédokat, hogy itt kétségnek helye nem lehet. Noha Szécsen adományozása alkalmával 1317-ben már a szomszédok is fölsoroltatnak, még sincs kizárva az, hogy a Szécsenvölgy határjárásáról szóló jelentés épen Szécsenre, mint vele azonos birtokra vonatkozik, annál is inkább, mert Szécsenvölgy adományozásáról külön oklevél nem is szól. Feküdt pedig Szécsenvölgy : Gálos, Zurán, Tördemész (Miklósfalva határa) és a Curia monachorum birtokok közt. 3*