Századok – 1900

Értekezések - PÓR ANTAL: Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár ellen 1362-ben. - II. bef. közl. 385

390 PÓR ANTAL. és Bebek István országbírót küldötte több más főúrral Briinnbe 1

) a császárhoz. Míg követei a császárral tanakodának, Nagy Lajos király hol szeniczei és lipcsei vadásztanyáján,2

) hol Trencsénben 8

) tartózkodott. Rudolf osztrák herczeg a magyar királynéval, mint már említettük, Münchenbe, Kázmér király Lengyelországba távozott.4

) Időközben a magyar sereg szétoszlott, a magyar követek pedig békekötés nélkül érkeztek vissza a császártól.5

) Valószínűleg igen kemény föltételeket szabott az anyja és Budolf osztrák herczeg által befolyásolt magyar király, melyeket elfogadni a császár annál inkább vonakodott, minthogy az ősz, szent Mihály napja, mely a magyar, nagyrészint lovas hadak táborozásának amúgy is véget szokott vetni, közeledett. Ε mellett a rossz termés is kedvezett annak, hogy a császár a döntést elhalaszsza. ') Más olvasás szerint (Thuróczi Schwandtnernél : SS. rer. Hang. 1. 191.) Bródba, melynek már akkor Magyar-Bród (Broda Ungaricalis) volt a neve. Nem lehetetlen, sőt valószínű, hogy ezt kell érteni és nem Brünnt, minthogy János morva őrgróf ugyancsak augusztus 27-én kedvezményekben részesíti e várost — úgy látszik ·— kiadásai pótlására. (Cod. Morav. IX. 211.) — Másrészt Bebdorf az idézett helyen csak ennyit ír : »Imperator ad tractandum cum praedictis adversariis se transfert ad metas Moravie, circa lines Ungarie.« а) Ráth Károly (A m. királyok tartózkodási helyei, Cl. 1.) Szenicze (Seuniche, ma Szenicz) helyett Csezmiczét olvas. Orsz. Levéltár: dipl. oszt. 5135. sz. s) Nagy Lajos király Trencsénben, 1362 augusztus 15-én oklevelet ad ki a Münchenből visszaérkezett IV. Budolf osztrák herczeg érdekében : »quod si nos ad campos cum. . . Rudolpho . . . contra Carolum . . . imperatorem . . . instaurato exercitu venire contingeret, tunc eundem dominum ducem . . . non volemus pro aliqua re seu causa, quocunque nomine vocitetur, impetere . . . donec factum guerre . . . iuxta votum utriusque nostrum fuerit expeditum« . . . (Fejér id. m. IX. 3. 291.) 4) Huber: Gesch. Budolf IV. 201. 1. 383—386. sz. б) M. Florianus : Tontes Dornest. III. 185. — A sereg szétosztásának oka a szűk termés következtében élelemhiány lehetett. Rudolf osztrák herczeg tanúságot tesz »von der ungewöndlich misswechsten die das voder und diesjares geschehen ist an getraide, nicht alain in unserm lande ze Österreich, sunder auch ze Ungern, ze Pehem und ze Payern und in andern umbligenden landen. (Lichnoivski : Gesch. des Hauses Habsb. IV. 315. sz. reg.) — Nagy Lajos király is meghagyta Raguzának (és kétségkívül a többi dalmát városoknak), hogy semminemű gabonát se merjenek kikötőikből kivinni. A ki e tilalom ellen vét, azt vagyonában és személyében megbüntessék irgalom nélkül. (1362 április 13. Raguzai Oklevéltár, 35. 1.) — A termés a következő évben sem volt jobb, mint azt a küküllei főesperes általánosságban érinti, hogy szárazság, kedvezőtlen