Századok – 1900

Értekezések - PÓR ANTAL: Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár ellen 1362-ben. - II. bef. közl. 385

388 PÓR ANTAL. osztrák lierczeggel és testvéreivel mindenki ellen, ki őket, tartományaikat, alattvalóikat és jogaikat megtámadja.1

) A magyar hadak időközben, szent György napja után,, lassan-lassan gyülekezni kezdettek.2

) De — úgy látszik — igen lassan gyülekeztek ;3

) a miből talán arra lehet következtetni, hogy a jelen háború ép oly kevéssé volt népszerű, mint özvegy Erzsébet királyné, kinek kedvéért az megindult. Abból, hogy Nagy Lajos király 1362 jun. 16, 24, 25, 29 és 30-án Pozsonyban tartózkodik, julius 3-án és 6-án IY. Rudolf herczeg is Pozsonyban van, ez utóbbi napon valószínűleg Kázmér lengyel király is ott mulat,4

) julius 10-én pedig Nagyszombatban keltez :5

) helyesen következtethetjük, hogy a magyar sereg gyülekező helye Pozsony és Nagyszombat ') Steyerer : Comment. 602. — Hogy e szövetség, ovatos fogalmazása mellett is a császár ellen irányult, kitűnik abból, hogy niíg'a bajor herczegek kiveszik ugyan a támadó szövetségből rokonaikat : Lajos és Ottó brandenburgi markolábokat, Albert bajor herczeget, III. Menyhért felső-bajor herczeget és tiroli grófot, idősb és ifj. Rupert rajnai palatínusokat- ; az osztrák herczegek pedig kiveszik Lajos magyar, Kázmér lengyel királyokat, a fönti Menyhért herczeget, a salzburgi érseket és passaui püspököt : de egyikök se veszi ki a császárt. Ellenben hozzájárulnak, hogy e szövetségbe mások is fölvétessenek. (Lichnowski : Gesch. des H. Habsb. XV. 401. sz. regest.) — Hogy özvegy Erzsébet királyné is részt vett a müncheni kirándulásban, arról eleddig írott adatunk nincsen ; de annál világosabban tanúskodnak róla a runkelsteini egykorú történeti festmények, melyekről mennél előbb értekezni szándékozom. ') Kitetszik ez Tövisi (de Spinis) Tamás esztergomi szenttamáshegyi prépost és egri vicarius 1362 április 3-án kelt leveléből, melylyel bizonyos ügyet elnapol, minthogy a király úr — úgy érti leveléből — nemsokára (in brevi) hadat indít némely vetélytársa (emulus) ellen. (Zichy-Okmt. III. 205.) A szatmár vármegyei alispán és szolgabírák pedig ugyanazon évi április 28-án szintén elnapolnak egy ügyet a hadjárat bevégeztének quindenájára. (U. o. 206. 1.) Ellenkezik e fölvételünkkel, hogy tudniillik a hadak szent György napja után indultak meg, Kont Miklós nádor 1362 februáiáus 9-én kelt levele, melyben holmi fizetséget, a király egyenes parancsára »ad quindenas presentis regalis exercitus« halaszt.. (Fejér id. m. IX. 3. 335.) Ezen ellenmondást úgy vélem megoldani, hogy Nagy Lajos király, mihelyt háborút izent a császárnak, némely csapatokat azonnal az ország határa védelmére rendelt, ha ugyan nem a mult 1361-ik évről netán áthúzódott rácz hadjáratról van itt szó. s) Nagy Lajos király Zágrábból 1362 május 15-én meghagyja a nyalábi várhoz tartozó magyaroknak és oláhoknak, hogy Hém Benedek ispán zászlaja alá gyülekezzenek, különben »nostram indignationem gravissimam inerito et indubie incurretis.« (Eredetije a körmendi levéltárban.) 4) Erre abból következtetünk, mert IV. Rudolf ugyanott, ugyanakkor állította ki a krakói polgárok számára adott szabadalmat, viszonzásul a Kázmér király hasonló kedvezményére. 6) Hiiber : Gesch. Rudolf IV. 201. 1. 380. sz. — M.ouuyh. Polou. V. 40.