Századok – 1900

Tárcza - Berzeviczy Egyed: A toronyai rab szőllő 356

Τ Á R C Ζ Α. A TORON Y AI RAB SZŐLLŐ. A Berzeviczy család kakas-lomniczi levéltárában, a 175-ik csomagban, mely különféle szőllőkre vonatkozó okiratokat tartalmaz, találtam 1667 október és 1668 április havából egy levelet meg egy okiratot, mely két darab oly érdekes, hogy olvasóink számára mind a kettőt ismertetni kívánom e helyen. Az első egy levél, melyet Szalay Zsigmond, kit különben is mint a Rákóczy-ház hű emberét, és a makoviczai uradalom udvarbíráját ismerünk, Rákóczy Ferenczhez »Méltóságos Fejedelem nekem örögbik Kegyelmes Uram«-hoz intéz, tréfás modorban kérve a fejedelmet, hogy miután »a/ felséges római császár nekünk magyaroknak koronás királyunk elsőszülött fiának születése napján minden rabok elbocsáttattak«, és miután neki is a' Kegyelmes úr ö Nagyságának toronyai hegyén lévő tömlöezében egy de'zma adó rab szőlleje vagyon, ezen kis szőllőcskét rabságábúl kiszabadítani kegyeskednék. Ezen instancziára, mely kicsi nyolczadrét alakú levélen van írva, a levél második oldalán rá van vezetve Rákóczy sajátkezű aláírásával (Zborón, 1667 október 25-én) ezen rövid, szintén tréfás elintézés : »A' ki öreg Úrnak tartja magát, engedje meg.« — Vonatkozik ez a kérvény czímzésére, a hol Szalay örögbik Uramnak nevezi Rákóczyt, holott, úgy látszik, nem Rákóczy Ferencz, hanem az anyja, özvegy Rákóczy Gryörgyné, Báthory Zsófia volt voltaképen az örögbik úr ; ő intézkedett mindenben, és ő hozzá utasitá Rákóczy Ferencz a kérvényező Szalayt, miután különben is az özvegyi jogon általa bírt sárospataki uradalomhoz tartozott a kérdéses toronyai szőllő. Hogy foganatja volt az ajánlatnak és a kérvénynek, kitűnik a másik okiratból, mely ugyanazon csomagnak következő száma alatt szintén eredetiben található. Ezen okirat Báthory Zsófiának általa sajátkezűleg aláírt és az ő pecsétjével ellátott, solennis formában, magyar nyelven kiállított adománylevele, kelt