Századok – 1900

Történeti irodalom - Redlich; Oswald: Die Regesten des Kaiserreichs unter Rudolf; Adolf; Albrecht; Heinrich VII. Erste Abth. Ism. *** 353

354 TÖRTÉNETI IRODALOM. ügyekre vonatkozó okleveleket fogja tartalmazni. Kimaradnak e munkából az osztrák Habsburg herczegek által kiadott oklevelek regestái, melyeket az Institut für österreichische Geschichtsforschung fog újólag átdolgozva közrebocsátani. A jelen munkának már természete is kizárja azt, hogy tartalmilag érdemleges ismertetést adjunk róla. Az előszóban Redlich a kiadásnál követett eljárásról számol be. A Böhmerféle, alapúi szolgáló régi szöveg természetesen szintén új átdolgozásnak vettetett alá. Hogy a kiadó a lehető teljességre törekedett, azt szinte fölösleges is talán mondanunk. Ε tekintetben pedig nagy munka állott előtte, mert a felvett korszak, főleg Rudolf kora, rendkívül gazdag a különböző levél- és formula gyűjteményekben, melyeknek darabjai jórészt keltezetlenek lévén, azok keltének meghatározása csak nagy fáradsággal történhetett. Hogy az ilyen gyűjtemények mily fontos anyagot tartalmaznak, azt a Rudolf korára t vonatkozólag az osztrák történelmi intézet kiadásában 1894-ben megjelent levélgyüjtemény mutatja legjobban. Az új kiadásban a most először közölt regesták külön, csillaggal vannak megjelölve, mi által már futólagos átlapozás után is tájékozást szerezhetünk az új anyagról, mely e kötetben napvilágot lát. Hogy ez líj anyag között, tekintve Rudolfnak a magyar királylyal való összeköttetését, mennyi a hazánkra vonatkozó új adat, azt az Árpádkor historikusai fogják legjobban megítélhetni; hogy az általános történetre és főleg a német császárok történetére nézve \eζ új kiadás mit jelent : azt fejtegetni szintén fölösleges. Külön jegyzékben kapjuk az összehasonlítást a régi és új kiadás számai között, azonfölűl az oklevelek kezdő és befejező szavai alphabetikus sorrendben vannak összeállítva, továbbá az oklevél-kiállítók és a czímzettek névsora is közölve van, s végűi pótlások zárják be a kötetet. Még csak egy körülményre akarunk rámutatni. Hogy a Begesta Imperii kötetei a német császárság története szempontjából mily nagyfontosságú forrást nyújtanak, az közönségesen tudva van. Böhmer vállalkozása korszakalkotó volt a német császárság történetének irodalmában. Griesebrecht s a többiek mind, kik a császárok történetével foglalkoztak, e munkában találták meg a legbiztosabb, legnélkülözhetetlenebb segédkönyvet. Yajjon nem érkezett-e még el az idő arra, hogy a magyar történettudomány és irodalom is hasonló segédeszközzel ajándékoztassák meg ? Jól tudjuk, hogy a későbbi korszakokra, az Anjouk s a vegyes házakbeli királyok korsza-