Századok – 1900

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A székely határőrség szervezése és a mádéfalvi veszedelem - II. bef. közl. 326

348 A SZÉKELY HATÁRŐRSÉG SZERVEZÉSE STB. több izgalmat okozott, a minek következménye a népnek Moldvába való szökése és kivándorlása lön. Ezekből a kibujdosókból alakultak azután később a bukovinai székely falvak : Foycidjisten, Istensecjíts, Andrásfalva. Hadikfalva, Józseffalva. Az elfogottak vallomásaiból nem annyira a nép bűnös felbújtogatása, mint inkább a kormányközegek kétszínű eljárása tűnt ki, melylyel ezek önkéntes katonaság helyett kényszerkatonaságot szerveztek, a mi az egész székely határőrség szervezését oly izgalmassá tette s annyi zavarnak lőn kútforrásává. Buccow, a kit a nép méltán tartott e zavar főokozójának, nem sokáig élte túl a mádéfalvi siculicidiumot; 1764 máj. 17-én meghalt orbáncz miatt Nagy-Szebenben. Nevét átokkal emlegették a Székelyföldön ; a sírva-vigadó székely, még midőn szót adott a táncznak, akkor is így sohajtott fel : »Hej Buccow. Buccow, Bruckenthal!« Utána a poroszverő hős, gróf Hadik András altábornagy lett Erdély katonai főparancsnoka és egyúttal főkormányzója. a ki a guberniumban székfoglaló beszédét is magyarúl tartotta s egyike lett Erdély legnépszerűbb kormányzóinak, a kiben a székelyek is pártfogójukra találtak. Az itthoniakat védelmezte az idegen tisztek nyomorgatása ellen, a kibujdosottakat később letelepítette Bukovinába, mint ez újonan occupált tartomány kormányzója, a hol a róla nevezett Hadikíalrán, AndrásíaÁvAn és a többi székely falvakban máig is kegyelettel őrzik nevének emlékezetét. SZÁDECZKY LAJOS.