Századok – 1900
Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A székely határőrség szervezése és a mádéfalvi veszedelem - II. bef. közl. 326
3.32 A SZÉKELY HATÁRŐRSÉG SZERVEZÉSE írásban is, bőgj' a háromszékiek és kászoniak emlékiratát, a Vízkereszt ünnepe miatt, csak másnap hozhatják el, kérvén a bizottságot, ne vegye rossz néven e csekély késedelmet. A bizottság válasza az volt, hogy a kérvény hátára írta az előbbi rendeletet s élőszóval is intette őket a hűségre. A bizottság úgy magyarázta ezt a késedelmet, hogy csak időt akarnak nyerni Udvarhely, Gyergyó csatlakozására, s látván, hogy a felfegyverzettek is ingadoznak, hogy a néptömeg naponként szaporodik, hogy az élelem fogytával előbb-utóbb rablásra vetemednek, s hogy még ha sikerülne is most szép szerivel lecsilapítani őket, később feltámadnának, mert első kérvényükben is vakmerően kijelentették, hogy a katonaságot »a bitófáig« fel nem veszik, s ha kényszeríttetnek sem tartják jövendőre nézve kötelezőnek és protestálnak ellene : mindezek miatt január 6-án elhatározta, hogy az engedetlenséget erőszakkal töri meg s a lázongó tömeget szétvereti. Idáig fejlődött tehát Buccow gyűlöletes rendszere, az a kétszínűség, melylyel a kormány a székelységet határőrökké lenni erőltette, hogy míg a királyné mindig csak önkéntes katonáskodást kívánt, a túlbuzgó katonai és a meghunyászkodó polgári biztosok erőszakkal is törekedtek a kívánt czélt elérni s ez által a bécsi kormány előtt érdemeket szerezni. Ebből a dilemmából és visszás helyzetből a békés kibontakozás szinte lehetetlennek látszott. Kétségtelen, hogy a nép álláspontja törvényszerű, jogos és méltányos volt; de a bizottság sem tehetett egyebet, mint vagy félbehagyni a megkezdett katonai szervezést, mi által a nép szenvedélye gátat törve bizonyára a nemességen állott volna bosszút, vagy pedig karhatalommal, erőszakkal szerezni érvényt a királyné okt. 8-iki rendeletének, mely szerint »semmiféle mozgalom által ne engedjék magokat megakadályozni s minden módot alkalmazni tartoznak a munkálat végrehajtására«.1) A koczka tehát el volt vetve : a nép erőszakos ellenállásával a katonai erőszak állott szembe. A bizottság elhatározta, hogy jan. 7-én hajnalban Mádéfalvát megtámadtatja s a népet szétvereti. Báró Siskovics altábornagy, a bizottság katona tagja, a mádéfalvi veszedelem értelmi szerzője,2 ) jan. 6-án Mádéfalva környékét Magdeburg kapitány által recognoscáltatta s Caratto ') A királynénak Csik-Bákosról 1764 jan. 14-én küldött jelentésben. (Bécsi hadi levéltár: Február 23. 183/3. sz.) 8) A bécsi haditanácshoz intézett jelentéseiben is rendesen egyes számban, magáról beszél, mint intézkedőről. (L. jan. 14-iki jelentését a bécsi hadi levéltárban : 1650/7. sz.)
