Századok – 1900

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A székely határőrség szervezése és a mádéfalvi veszedelem - II. bef. közl. 326

A SZÉKELY HATÁRŐRSÉG SZERVEZÉSE ÉS A MÁDÉFALVI VESZEDELEM. MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. Buccow a maga és eljárása igazolására hosszú jelentést küldött Mária Teréziának 1763 márcz. 19-éről, melyben úgy tűnteti fel a dolgot, mintha a székelyek önként vették volna fel a fegyvert, s a székelyek lázongását tisztviselőik önzésének, fondorlatainak, és a köztök lévő kis-nemesség izgatásának tulajdonítja, kik nem akarták, hogy a nép alóluk fölszabaduljon. Ez akasztotta meg — szerinte — a határőrség szervezését és idézte elő a lázongást. Jelenti továbbá, hogy a gubernium már előbb (februárban) küldött ki polgári és katonai vegyes bizottságot a nép lecsendesítésére és panaszai orvoslására, melynek tagjai gróf Kálnoky Antal lovassági tábornok, köröspataki (háromszéki) birtokos, gróf Nemes János, továbbá Ernst alezredes és Frank hadbíró voltak. Ezek (Buccow szerint) Háromszéken a nyugalmat helyreállították, Kászont feleskették, Alsó-Csikban azonban úgy fogadtattak, hogy kénytelenek voltak az TTdvarhelyszéken állomásozó Laudon-ezredet és két dragonyos kompániát Csikba berukkoltatni s ott elhelyezni. Udvarhelyre azután Buccow a gróf Haller-ezredből 300 embert, és a Szász-Gótha-ezredből egy kompániát vezényelt ki, úgy hogy 24 óra alatt, ha kell, az is Csikban lehessen; az Okkely-ezred egy kompániája pedig a Barczaságban volt, a honnan két nap alatt szintén Csikban lehetett.1) Báró Siskovics, a kinek Buccow e jelentése titokban megküldetett s a ki azt oldaljegyzetekkel látta el a királyné számára, nem látta ily kedvező színben a helyzetet s megjegyezte, hogy a székelyek jószágvesztés terhe alatt kényszerítve írattak össze s azon ürügy alatt mérettek meg, hogy ő felsége lássa, mily erős emberek. A kik önként vették fel a fegyvert, azok ') Buccow jelentése Mária Teréziához, 1763 márcz. 19. (Bécsi hadi levéltár': 289/3. sz.)