Századok – 1900

Tárcza - Szláv történeti szemle - 265

266 tárcza. 18. Manojlovics G-avro : Efézusi János szir nyelven írt egijháztörténetéböl. (115 —120. 11.) Az író Ázsia monofizita püspöke volt. Meghalt 586 után. Sokáig élt Konstantinápolyban ; művében megemlékezik a szlávokról és avarokról ; ez utóbbiakról bővebben. Ezen részleteket Schönfelder József német fordításában (München, 1862.) közli az ismertető. 19. Bojnicsics Iván: Némely horvát zsupánok békekötése Arbe lakosaival. (121 —122. 11.) Arbe lakói 1268-ban Csernoszláv Badint megölik, s ezen ügyből folyólag a Csernoszláv nemzetségből való zsupán békét köt velők. A közölt latin oklevél jogtörténeti szempontból érdekes. A Csernoszláv nemzetségről máshol nincs említés. 20. Laszowski Emil: Mrnjavcsics Zsigmond pecséte. (122 — 123. 11.) Mrnjavcsics Zsigmond (de Brezovica) 1660-ban mint szredicai vicevárkapitány a szerb királyi czímert használta családi pecsétül, mintha a szerb Mrnjavics dynastiájából származott volna. A pecsét megvan a zágrábi országos levéltárban. 21. Barle Jankó: Nemesi kúriák 1683-ban a goricai föesperesség területén. (123 —124. 11.) Borkovics Márton zágrábi püspök meghagyásából Mogorics Máté főesperes 1683-ban canonica visitatiót tartott kerületében. Jelentésében elősorolja az összes nemesi kúriákat is, a mi családtörténeti szempontból érdekes. 22. Laszowski Emil : Pétervárad város czimeres pecséte. (124—125. 11.) Ε czímert a város 1751-ben kapta; az eredeti pecsét a városi hatóság birtokában van. 23. Hranilovics Hinko : Legrégibb térképi emlék Dalmácziáról mint római provincziáről. (125 —127. 11.) Jelics a vatikáni könyvtárban Btolomaeus földrajzi kézirata mellett találta e térképet, melyet Ptolomaeus művének tart. Közlése a tudományos világban nagy figyelmet keltett, valamint azon közlése is, melyben vatikáni oklevelek alapján bizonyítja, hogy Amerikában már Kolumbus előtt voltak európai települők. 24. Klaics Vjekoslav : Horvát bánok az Árpádház alatt 1102—1301. (129 — 139. 11.) I. Belus bán (1144 — 1158 és 1163.) az első horvát bán, kit az oklevelek említenek. Nevét a magyar és horvát oklevelek Belus, Belos, Béla alakban írják, Cinnamus görög krónikás Belosis, Muglen Henrik német krónikás Potislau néven emlegeti. Itt közöltetnek mindazon oklevelek, melyekben róla említés van. Ezekben dux, banus, palatínus comes, banus et comes palatínus, princeps czímmel illetik. A közlő összeállítja az életére és családjára vonatkozó, nagyrészt ismeretes adatokat. 25. Magdics Mile : A zenggi levéltárak fontosabb okleveleinek regesztái. (139 —155 és 244—251. 11.) A városi levéltárból