Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Sopron és Mosony vármegye történelmi földrajzához 10

18 STESSEL JÓZSEF. Most még a Család birtokcsoport birtokosait fogjuk fölsorolni, remélve, hogy ez úton talán a birtok egyes részei iránt is jobban tájékozhatjuk magunkat. Az Osl nemzetség volt első birtokosa Családnak, mert a nádor 1250 körűi elrendeli, hogy II. Osl bán özvegyét Család birtokába iktassák; s miután fia III. Osl. Nagymartom Bernát leányát vette nőül, vele két Család nevű birtokot kapott, s ezen adományt IY. László király is megerősítette ; de azért a Nagymartoniak kezében maradt még Család (úgy látszik : Bissi-Család), mert 1329-ben okleveles adat tanúsítja,1) hogy Nagymartoni Pál Család birtoka nyugaton Alsó-Szoporba ütközött; jele, hogy a Család nevű birtokok határa sokkal nagyobb volt, mintsem első pillanatra gondolni lehetett. Ε szerint, úgy hiszem, a II. Osl által bírt Család képezte törzsét az 1309-ben először említett Csapod-Családnak, a III. Osl által szerzett két részletből pedig valószínűleg a későbbi Hövej-Család is alakult ; úgy hogy midőn 1346-ban Csapod-Családról és Családról, mely részben öröklött, részben szerzett birtoknak íratott, s a melyhez a Pépczén malom is tartozott, egyszerre van szó : az itt említett Család alatt a későbbi Pépcze melletti Hövej-Család lappang, mert azt nem gondolom, hogy alatta az Osliak által 1468-ban bírt Yas vármegyei Családot kellene értenünk. Csapod már 1325-ben jön elő, s azóta fölváltva Csapod-Családdal emlegetik, míg 1347 után az utóbbi név eltűnvén, csak is mint Csapod kezd szerepelni. Hogy azonban a Nagymartoniak, az az a fraknói grófok kezénél a Család nevű birtok egy része megmaradt, s azt az Osliaktól, úgy látszik, ismét megszerzett Hövej-Családdal szaporították, azt a Sopron vm. Oklevéltárában és a Duerféle iratokban foglalt 1346, 1434, 1435 és 1441 évi adatok is bizonyítani látszanak ; de még határozottabb az 1445-iki adat, mely szerint 1445-ben Fraknói Vilmos és neje, Hövej-Családot a csornai conventnek adományozták. Hogy időközben mások is jogot tartottak Hövej-Családhoz, az nem változtat a dolog lényegén. A Család birtokcsoport másik főrészét a Soproni Oklevéltár szerint a VezeJcény nemzetség bírta, s noha csak 1291-ben van első nyoma e birtoklásnak, mégis valószínű, hogy már előbb jutott kezökbe ; az pedig szintén hihető, hogy egyes részt, név szerint a Bissi-Család nevezetűt, később a Nagymartoniaktól szerezték meg, mert a Yezekény nemzetség Család birtoka 1461-ben már Puszta-Család néven fordúl elő, s ez 1515-ben a Kanizsaiak birtokai közé tartozott. ') Győri tört. fiiz.