Századok – 1900
Tárcza - Fejérpataky László értekezése III. Béla király okleveleiről 256
TÁRCZA. 257 melyeket Kálmán király, majd II. István király okleveleiről tett közzé x ) — ezúttal III. Béla király okleveleiről én kanczelláriájáról értekezett. III. Béla oklevelei háromféle formában maradtak reánk : u. m. eredeti kiadványokban, chartulariumokban és későbbi átiratokban. Kilenez eredeti okleveléről van tudomásunk, mely a budapesti Országos Levéltárban, Esztergomban, Pannonhalmán és a zágrábi horvát országos levéltárban őriztetik. Ezek közül mint legbecsesebbet emelte ki az értekező az Országos Levéltárból azt az 1181-iki oklevelet, melynek arengájában az írásbeliség elvét mondja ki a király, midőn így szól : ne aliqua causa in mei presentia ventilata et de finita in irritum redigatur, necessarium duxi, ut negotium quodlibet in audientia celsitudinis mee discu&sum scripti testimonio confirmetur. Igen becses a budai kamarai levéltárból Zágrábba került 1193-iki aranybullás oklevél is. melyben III. Béla. Modrus megyét Frangepán Bertalannak adományozza ; továbbá érdekes a pannonhalmi főapátság levéltárában Kaba végrendeletének megerősítése, a mikor a király •— mint az oklevél elbeszéli : in die dominico in domo Scene comitis sub quadam queren, sedebat. Az eredetieken kívül még tizenhárom oklevélnek szövege ismeretes későbbi hiteles átiratokból és másolatokból, úgy hogy a III. Bélától származó egész oklevélanyag mindössze huszonkét darabból áll. Ebből kettőt 1418 évi átiratban az értekező fedezett fel a veszprémi káptalan levéltárában, s mind a kettőt részletesen ismertette. Az egyik minden valószínűség szerint legrégibb oklevele III. Bélának; a másikat, mely 1183 körűi kelhetett s a melyben Cliump nevű udvari papjának egy ligetet adományoz a király, érdekessé teszi az a subjektiv vonás, hogy az adományos papnak az Alexius nevet adja, melyet Béla maga viselt volt Görögországban. Több oklevélnek mely elpusztult, csak emléke maradt fen más oklevelekben. Az értekező ezekről is bővebben szólott s adatokkal mutatta ki, hogy az oklevelek pusztulásának egyik oka magának a királyi levéltárnak nem eléggé gondos kezelésében keresendő. Ez a királyi archívum az ország levéltára mellett állott fen s mintegy a király magán levéltárának tekinthető. A királyi kanczellária akkori állapotát vizsgálva, azt fejtette ki az értekező, hogy III. Béla oklevelei főképen a kanczellária szervezetének fejlődése szempontjából bírnak kiváló fontossággal. Az írásbeliség elve szükségképen maga után vonta a kanczellária új szervezését és a királyi oklevelek formájának végleges megállapítását, a miben III. Béla koráig nagyon ingadozó volt a gyakorlat. Ezt az ingadozást ') Kálmán király oklevelei. Budapest, 1892. (Ért. a tört. tudományok köréből, XY. 5.) — Oklevelek II. István király korából. Budapest, 1895. (U. o. XYI. i.) SZÁZADOK. 1900. III. FÜZET. 17
