Századok – 1900
Tárcza - Békefi Remig értekezése a marosvásárhelyi ev. ref. iskola XVII. századi törvényeiről 179
TÁRCZA. 179 krónika és "Werbőczi egymás mellé kerültek (14. 1.), azt, hogy e krónikát én hitelesnek tartom, kiolvasni nem lehet. De szóljon a szöveg : »A vérszerződésről pedig nem is tudjuk, hanem csak hiszszük, hogy valóban létezett, s szövege sem hiteles alakban, hanem csak hagyományként maradt reánk, sőt a csiki székely krónika és Werbőczinek előadása alapján ίχ-óink abba egy G-ik pontot is szőttek bele, mely a névtelennél említve sincsen.« Tehát nem én, hanem a mi íróink, a kik a 6-ik pontot bevették a vérszerzödésbe, — mint Korbuly Imre Magyarország közjoga (1874) czímű munkája 57-ik lapján, Kiss István ugyanily munkája 27-ik lapján és Nagy Ernő ugyanily műve 186 és 188-ik lapjain — tartják a csiki krónikát hitelesnek. EEKDINANDY GTEJZA. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA második osztályának január 15-iki ülésén Békefi Rémig levelező tag értekezett a marosvásárhelyi ev. ref. iskola XVII-ik századi törvényeiről. Alig egy évvel ezelőtt ismertette ugyancsak az Akadémia előtt a sárospataki 1621-iki. majd meg a debreczeni XVII és XVIII-ik századi törvényeket. Ezeknek találó kiegészítéséül most egy régi erdélyi iskolának, a marosvásárhelyinek törvényeit szemelte ki. Székely-Vásárhely (Forum Siculorum), mai nevén Maros-Vásárhely, ősi idők óta főhelye a székelységnek hazánk keleti részén. A ferenczrendiek középkori kolostorát már az 1556-iki erdélyi országgyűlés iskolának rendelte. Ennek legrégibb ismert törvényeit a maros-vásárhelyi ev. ref. collegium könyvtára őrzi a Csulai-féle anyakönyvben. Ezen törvények latin nyelvű szövege eddig még kiadatlan. Ennek kritikai közzététele és feldolgozása volt az értekező czélja. A törvényeket Csulai György, az erdélyi református egyházak superintendense, küldte az iskolának 1652 április 4-ike előtt. Eredetök megállapítására az a szerencsés körülmény vezetett, hogy Koncz József a marosvásárhelyi ev. ref. collegium könyvtárában fölfedezte a gyulafehérvári ev. ref. főiskola egykori híres tanárának, Basirius Izsáknak, 1657-ben Gyulafehérvárott kiadott »Schema primum generale, sive forma studiorum Albensium« czímű tanrendszeréből, melynek egyetlen eredeti példánya Oxfordban van meg, a czímlapot. Mert ennek második lapján az olvasható, hogy a tanuló (scholasticus) meghatározása a régi gyulafehérvári törvény 6-ik pontjából van véve. Ez pedig teljesen megegyezik a marosvásárhelyi törvény 6-ik pontjával. Ennek alapján kiderült, hogy a marosvásárhelyi törvények megegyeznek 12*
